A nevének eredetére több magyarázat is létezik. Egyes feltételezések szerint a ''Prima Cyme'' megnevezésbő származik, melynek jelentése ''Cumae mellett''. Más feltételezések szerint a nevét a [[görögök|görög]] ''proketai'' után kapta, melynek jelentése ''parthoz közeli.''
A város i. e. 16-15 században [[Mükéné]] birtoka volt. Őket az i. e. 8 században a [[cumae]]i [[görögök|görög]] telepesek váltották. A [[Római birodalom|rómaiak]] idejében a sziget a [[RómaiÓkori birodalomRóma|római]] [[patrícius]]ok kedvelt üdülőhelye volt. A [[Nyugat-római Birodalombirodalom]] bukása után a sziget a [[Nápolyi hercegség]] birtoka lett. A sorozatos [[szaracénok|szaracén]], [[gótok|gót]] és vandál támadások miatt a sziget lakossága erődített falvakat épített. A [[normannok]] érkezésével Procida és a [[Misenói-fok]] csücskében lévő [[Monte di Procida]] település a Da Procida nemesi család feudális birtoka lett. [[1339]]-ben, [[Ischia]] szigetével együtt a francia Cossa család birtokába került át, akik a [[nápoly]]i [[Anjou-ház|Anjouk]] királyok hűséges támogatói voltak. Ebben az időszakban fellendült a sziget gazdasági élete, miután a [[mezőgazdaság]]ot felváltotta a halászat. V. Károly uralkodása idején a város a D’Avalos család tulajdonába került. Ebben az időben gyakran vált a török kalózok fosztogatásainak célpontjává. 1744-ben III. Károly Procidát királyi kikötővé nevezte ki. Ebben az időben érte el Procida a virágzásának csúcsát. Miután támogatta a [[Parthenopéi Köztársaság]]ot, a [[Bourbon-ház|Bourbon]] királyok visszatérésével, a sziget 12 lakosát megtorlásképpen kivégezték. A [[napóleon]]i háborúk során többször is elfoglalták kedvező stratégiai helyzete miatt. A 20. század elején Procida elvesztette a szárazföldi területeit, amelyek helyén létrejött [[Monte di Procida]] új városa. A város gazdaságának nagyrészét elsősorban a hanyatlóban levő hajógyártás adja. A [[turizmus]] egyre jelentősebb részt foglal el a szigetgazdasági életében.
