„Procida” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
30. sor:
==Története==
A nevének eredetére több magyarázat is létezik. Egyes feltételezések szerint, a város latin neve a ''Procytha'' a ''Prima Cyme'' megnevezésbő származik,
Procida az i. e. 16-15 században [[Mükéné]] birtoka volt. Őket az i. e. 8 században a [[cumae]]i [[görögök|görög]] telepesek váltották. A rómaiak idejében a sziget a [[Ókori Róma|római]] [[patrícius]]ok kedvelt üdülőhelye volt. A [[Nyugat-római birodalom]] bukása után a [[Nápolyi Hercegség]] birtoka lett. A sorozatos [[arabok|szaracén]], [[gótok|gót]] és vandál támadások miatt a sziget lakossága erődített falvakat épített. A [[normannok]] érkezésével Procida és a [[Misenói-fok]] végén elterülő terület (a mai [[Monte di Procida]]) a Da Procida nemesi család hűbérbirtoka lett. [[1339]]-ben, [[Ischia]] szigetével együtt a francia Cossa család birtokába került át, akik a [[nápoly]]i [[Anjou-ház|Anjou]] királyok hűséges támogatói voltak. Ebben az időszakban lendült fel a sziget gazdasági élete, miután a [[mezőgazdaság]]ot felváltotta a halászat. V. Károly uralkodása idején a város a D’Avalos család tulajdonába került. Ebben az időben gyakran vált a török kalózok fosztogatásainak célpontjává. 1744-ben III. Károly Procidát királyi kikötővé nevezte ki. Ebben az időben érte el virágzásának csúcsát. Miután támogatta a [[Parthenopéi Köztársaság]]ot, a [[Bourbon-ház|Bourbon]] királyok visszatérésével, a sziget 12 lakosát megtorlásképpen kivégezték. A [[napóleoni háborúk]] során többször is elfoglalták kedvező stratégiai helyzete miatt. A 20. század elején Procida elvesztette a szárazföldi területeit, amelyek helyén egy új település alakult ki: [[Monte di Procida]].
==Demográfia==
|