„Rajk László (politikus)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
PG~huwiki (vitalap | szerkesztései)
PG~huwiki (vitalap | szerkesztései)
21. sor:
„… meg kell mondanom: soha nem tapasztaltam, hogy Rajk László elvi ellenzéki álláspontot képviselt, még kevésbé azt, hogy ellenzéket akart volna szervezni… Ha tehát az egész Rajk-ügyre visszatekintek, mindig erősödik az a meggyőződésem, hogy az ellene indított per tisztán preventív jellegű volt. Rajknak komoly kapcsolatai voltak a dolgozó tömegekkel, sohasem volt egyszerűen apparátus ember, Rákosiék tehát, amikor az 1949-es fordulatot végre akarták hajtani, preventív okokból távolították el Rajkot, erőszakosan, kiagyalt ürügyek felhasználásával.”" – {{cite book|author=Moldova György|title=Aki átlépte az árnyékát…|publisher=Urbis|year=2001|pages=177|id=ISBN 9639291013}}</ref>, illetve a korábbi magyarországi kommunisták és moszkoviták közti konfliktus kiéleződése volt. [[Farkas Mihály]] és [[Péter Gábor]] ugyancsak erős ellenérzésekkel viseltettek Rajkkal szemben. Rákosi az áldozat kiválasztásakor eleinte a mezőgazdaságban különutas [[Nagy Imre (politikus)|Nagy Imre]], illetve a népszerű Rajk között ingadozott, ám mivel Nagynak jó kapcsolatai voltak a [[moszkva]]i pártvezetésben, ezért az ő áldozatát nehezebb lett volna megindokolni.
 
Rajkot a [[Svábhegy]]re, egy Eötvös úti titkos ÁVO-villába szállították. A brutális bántalmazások ellenére kezdetben minden vádat tagadott,<ref group="j">''"Amikor Noel H. Fieldet Prágában letartóztatták, és Magyarországra csempészték, akkor abban a bizonyos svábhegyi villában tartották fogva, ahol később Rajkot is. Én a lehallgatási technikát biztosítottam a kihallgatások hangrögzítéséhez, illetve hogy a szomszéd szobákból lehessen hallani, ami a kihallgatáson történik. Rajkot és Fieldet itt iszonyatosan megverték, de mindketten nagyon keményen tartották magukat. Abban a szomszédos szobában, ahol a kihallgatások rögzítése történt, az ÁVO vezetőin kívül két politikai bizottsági tag is jelen volt."'' – {{cite web|url=http://server2001.rev.hu/oha/oha_document.asp?id=547&order=2|author=Kozák Gyula|title=Farkas Vladimir: "Beleszülettem a munkásmozgalomba"|publisher=Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány|year=2004|accessdate=20091025}}</ref> ám vallató elvtársai, [[Kádár János]] belügyminiszter és [[Farkas Mihály]] igyekeztek meggyőzni, hogy a per célja csak megfélemlítés lesz, és a halálos ítélet végrehajtására nem kerül sor. A vád azonban továbbra is igen gyenge lábakon állt, a "bizonyítékok" még egy koncepciós ügyhöz sem bizonyultak elegendőnek.<ref group="j">''"Kezdetben a kihallgatások, a terhelő vallomások és „beismerések” ellenére az ügy csak nem akart összeállni, nem voltak jól kidomborítható összefüggések, amelyekből látványos eredményeket lehetett volna elérni. Rákosi elégedetlen volt az ÁVH munkájával, és júniusban Moszkvába utazott tanácsért."'' – {{cite journal|url=http://www.tankonyvtar.hu/historia-1986-056/historia-1986-056-1962|author=Zinner Tibor|title=Az 1962. évi párthatározatról|journal=História|year=1986|issue=056|accessdate=20090806}}</ref>
 
Ekkor kapcsolódtak be az ügybe a szovjet tanácsadók; [[Bjelkin]] altábornagy, Jevdokimenko ezredes és Poljakov alezredes. Megjelenésükkel véget vetettek a gyanúsítottak fizikai bántalmazásának,<ref group="j">''"A magyar vizsgálók visszaemlékezései szerint a szovjet tanácsadók megérkezése után megváltozott a per vádlottjaival szembeni bánásmód. Megszűnt a velük szemben korábban alkalmazott brutalitás, agresszivitás, a foglyok sétálhattak, rendesen ettek, sőt narancsot is kaptak stb."'' – {{cite journal|url=http://www.tankonyvtar.hu/historia-1986-056/historia-1986-056-1962|author=Zinner Tibor|title=Az 1962. évi párthatározatról|journal=História|year=1986|issue=056|accessdate=20090806}}</ref> egyúttal – összhangban a szovjet politikai érdekekkel – megváltoztatták az ügy koncepcióját. A per célja immár a [[Josip Broz Tito|Tito]]val szembeni szovjet szembenállás felé történő szolidaritás hangsúlyozása volt, a Rajkkal szemben megfogalmazott vád pedig kapcsolattartás az [[1948]]-ban kiátkozott jugoszláv kommunistákkal. Rajk ekkor minden ellene felhozott képtelen vádat beismert. Bár több kihallgatást a szovjet tanácsadók vezettek, nevük a jegyzőkönyvekben nem került rögzítésre.
 
A per vádiratát maga [[Rákosi Mátyás]], a párt főtitkára készítette, és [[Sztálin]] hagyja jóvá. Ekkoriban hangzott el a pártvezér hírhedtté vált dicsekvése: ''„megvallom, sok álmatlan éjszakámba került, amíg a végrehajtás terve alakot öltött”''. Rákosi a per idejére a dolgozószobájában külön hangszórót szereltetett fel, amin végigkísérhette a tárgyalás menetét, illetve egy külön telefonvonalat, amin a helyszínen levő Péter Gáboron keresztül folyamatosan instruálta a bíróságot – de a vádlottakat és a védőket is.<ref group="j">''"A tárgyalás terméből Rákosi Mátyás szobájába hangszóró volt felszerelve. Az egész tárgyalás menetét végighallgatta. A szobájába – a Rajk-ügy tárgyalásának menetére – egy külön telefont szereltetett, mely a tárgyalási terem emeletén hozzám vezetett. Ezen a telefonkészüléken gyakran felhívott, és a bíró, ügyész (vádlott) részére folyamatosan újabb és újabb kérdéseket, utasításokat adott:'' "A bíró keveset beszéljen! A vádlottat hagyja beszélni!" "Ez a vádlott jó lett volna, ha még tovább beszél!" "Látja, ez a baj, nem politikus ember ez a bíró! Nem tudja, hogy kell csinálni!" "Ahogy itt hallgatom, a hajam az égnek áll!" "A bíró minek vág közbe mindig a kérdéssel?! Miért nem hagyja a vádlottat kibeszélni?!" "Szünet előtt ne zárja le a vádlott kihallgatását, felmerülhetnek újabb kérdések, amit a szünet alatt meg kell beszélni." "Meddig akarja ma folytatni a bíró a tárgyalást?! 3 órakor okvetlenül be kell fejezni! Különben a reggeli sajtó nem tudja közölni. Az esti adásban a rádiónak is közvetíteni kell!" ''Ezek voltak az utasítások a bíróság részére.''