„Péter Gábor” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12. sor:
[[1952]]-ben leváltották tisztségeiből, kizárták a pártból is, majd [[1953]]. [[január 3.|január 3-án]] este [[Rákosi Mátyás]] villájában tartóztatták le (Zinner Tibor történésznek elmondott visszaemlékezése szerint katonásan hátratett kezén egyszer csak bilincs kattant, majd az ablak függönye mögül [[Farkas Mihály]] ugrott elő, azt kiáltva: „a játszmának vége!”). Előbb egy ismeretlen helyre, majd a Konti utcai fogházba szállították. 1953. május 25-ig éjjel-nappal bilincsben tartották, amit csak a Szovjetunió egykori budapesti nagykövete, Puskin helyettese, Tyiskov tanácsos látogatásakor, személyes utasítására vettek le róla. Vizsgálati fogsága alatt [[Gerő Ernő]] szintén felkereste a Konti utcai fogházban.<br>
Feleségét, a Rákosi titkárnőjeként dolgozó Simon Jolánt ugyancsak őrizetbe vették.
Péter Gábor letartóztatásának valódi oka [[Rajk László]] vizsgálati fogságának idejére datálódik. Az államvédelem vezetője, és helyettese, [[Szücs Ernő]] ezredes a jelen levő szovjet tanácsadó, Fjodor Bjelkin altábornagy beleegyezésével levelet írt Abakumovnak, a szovjet állambiztonsági minisztérium vezetőjének, hogy figyelmeztessék: Rákosi provokációra készül.<ref group="j">''"1949 júliusában Péter Gábor és Szücs Ernő ezredes, aki perfekt beszélt oroszul, Bjelkinnel egyetértésben levelet ír Abakumovnak, a szovjet államvédelem akkori vezetőjének. Ebben régi kapcsolataikra hivatkozva arra hívták fel a figyelmét, hogy Rákosi nagy provokációra készül, s jó lenne, ha az egész kérdést megvizsgálnák. A levelet, mintegy annak tartalmát summázva, Szücs, Petőfi Bánk bán című versének egy módosított versszakával zárta, mely így hangzott; ''„Gyönge kéz a Mátyás keze, nem való kormányra. Hátha még a gyöngeségnek gonoszság a párja.”'' A szóban forgó levelet Bjelkin különrepülővel küldte ki Moszkvába, hogy előbb érjen oda, mint a Sztálintól további segítséget kérő Rákosi. Az egész Államvédelmi Hatóság várta a fejleményeket, de nem történt semmi."'' – {{cite journal|url=http://www.tankonyvtar.hu/historia-1986-056/historia-1986-056-1962|author=Zinner Tibor|title=Az 1962. évi párthatározatról|journal=História|year=1986|issue=056|accessdate=20091026}}</ref><ref group="j">''"Miért lettem őrizetbe véve? Mert aláírtam Moszkva részére egy óvó levelet. Mi volt a célja? Jelezni időben, hogy baj készül. A Rajk-ügyben erőltetés folyik. (Szűcs belekevert elvtelen dolgokat is.) Engem jó szándék vezetett. A levél aláírásommal 1949. nyár derekán jutott ki Moszkvába."'' – {{cite web|url=http://szabadnet.origo.hu/kommentar/20060707peter.html?pIdx=3|title=Péter Gábor beadványa a börtönben|date=19560710|accessdate=20091026}}</ref><ref group="j">''"A levél csak 1952 végén került ismét elő, amikor a szovjet vezetés – feltehetően Molotov vagy Malenkov – szilveszteri ajándékként visszaküldi azt Rákosinak, s amelyet 1953. január elején Péter Gábor és társai letartóztatása követ."'' – {{cite journal|url=http://www.tankonyvtar.hu/historia-1986-056/historia-1986-056-1962|author=Zinner Tibor|title=Az 1962. évi párthatározatról|journal=História|year=1986|issue=056|accessdate=20091026}}</ref>
Péter Gábor és társai perét a keleti blokkban 1952 őszén kezdődött anti-[[cionista]], antiszemita perek; a [[leningrád]]i orvos-per, a [[Csehszlovákia|csehszlovák]] Rudolf Slansky-per, illetve a [[Románia|román]] Anna Pauker külügyminiszter pere mintájára tervezték és készítették elő. Ugyanebben az időben számos más, zsidó származású kommunista vezető [[Vas Zoltán]], [[Szirmai István]], [[Kovács István]] is kegyvesztett lett. Letartóztatták a Zsidó Kórház főorvosát, [[dr. Benedek László]]t, aki a tervek szerint része lett volna Péter Gábor és társai perének. Néhány hónappal később – [[Raoul Wallenberg]] meggyilkolása, illetve a [[Gestapo]]val való együttműködés képtelen vádjával – őrizetbe vették a hitközség számos vezetőjét; [[Stöckler Lajos]]t, a hitközség elnökét, [[Domonkos Miksa|Domonkos Miksát]], a hitközség főtitkárát, valamint dr. József András hitoktatót és tanfelügyelőt is. Ezek a kezdeti koncepciók a Szovjetunióbeli események hatására azonban hamarosan megváltoztak.
| |||