„Glasznoszty” változatai közötti eltérés

egy bájt hozzáadva ,  12 évvel ezelőtt
a
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
 
==Hatásai==
A [[cenzúra]] csökkentésével a Szovjet Kommunista Párt elveszítette befolyását a sajtó felett. Hamarosan, a kormány legnagyobb bántárabánatára, a sajtó a szovjet vezetés által korábban sokáig eltussolt komoly társadalmi és gazdasági gondokkal kezdett el foglalkozni. Ilyen volt a rossz lakáshelyzet, az élelmiszerhiány, az [[alkoholizmus]], a lég- és vízszennyezés, az egyre növekedő halálozási arány és a nők másodrangú helyzete. A glasznoszty alatt a nép jelentősen többet tudhatott meg [[Sztálin]] rémuralmáról. Bár [[Hruscsov]] korábban már elítélte Sztálin [[személyi kultusz]]át, a rémtettek valódi nagyságrendjeit nem hozták nyilvánosságra. Az új hírek lerombolták a szovjet életről alkotott addigi pozitív képet, és egyre inkább a Szovjetunión belüli élet negatív aspektusai kerültek előtérbe. Mindez elkezdte aláaknázni az emberek szovjet rendszerbe vetett hitét.
 
A politikai nyitottság további váratlan következményekkel is járt. A szovjet köztársaságokban tartott tanácsi választások során a [[nacionalista|nacionalisták]] jelentős győzelmeket értek el. Ahogy Gorbacsov egyre csökkentette a politikai elnyomást, úgy csúszott ki egyre inkább Moszkva kezéből a tagköztársaságok feletti irányítás. Az [[1980-as évek]]ben egyre több teret nyertek a tagköztársaságok függetlenségi törekvései, különösen a [[baltikum]]i [[Észtország]]ban, [[Lettország]]ban és [[Litvánia|Litvániában]], amelyeket Sztálin [[1940]]-ben csatolt a Szovjetunióhoz. A nemzeti érzelmek más szovjet tagállamban is gyökeret vertek, például Ukrajnában, Grúziában és Azerbajdzsánban.
 
Az 1980-az évek közepétől a glasznoszty reformjait a balti államok arra használták fel, hogy először a környezetvédelmi és műemlékvédelmi jogukat, majd később az önrendelkezési és függetlenségi jogukat érvényesíthessék. A balti államok szeparatizmusa láncreakciót indított el a Szovjetunión belül. [[Borisz Jelcin]] támogatásával [[1991]]-ben a balti köztársaságukköztársaságok elnyerték függentlenségüket.
 
A glasznoszty alatti nacionalizmus előretörése országszerte olajat öntött a felszín alatt parázsló nemzetiségi feszültségekre. 1988-ban például az Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaság (SZSZK) főleg örmények lakta [[Hegyi-Karabah]] régiója az Örmény SZSZK-val való egyesülésről döntött. A helyi azeri etnikumokat ért erőszakról a szovjet televízió is beszámolt, amelynek következtében Szumgait azerbajdzsáni városban örményeket mészároltak le.
341

szerkesztés