„Légi utántöltés” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
kis jav. |
||
1. sor:
[[Kép:Helicopter aerial refueling.jpg|bélyegkép|300px|[[HH–60 Pave Hawk]] [[helikopter]] hajlékony csöves légi utántöltése az [[Amerikai Légierő]] [[C–130 Hercules|HC–130P Hercules]] repülőgépéről]]
[[Kép:Usaf.f15.f16.kc135.750pix.jpg|bélyegkép|300px|[[F–16 Fighting Falcon]] merev csöves utántöltése [[KC–135 Stratotanker|KC–135R]] repülőgépről. A két gép még nem kapcsolódott össze
[[Kép:GR4 VC10.jpg|bélyegkép|300px|
[[Kép:S-3 Viking in-flight refueling.jpg|bélyegkép|300px|[[S–3 Viking]] repülőgép légi utántöltő konténerrel, egy másik S–3-ast tölt fel tüzelőanyaggal
[[Kép:KC-135Boom-operator-521.jpg|bélyegkép|300px|[[KC–135]] utántöltő berendezésének operátora egy [[F–16]] utántöltése közben]]
11. sor:
A légi utántöltés legfontosabb okai:
*A repülőgép hatótávolságának megnövelése, olyan esetekben, amikor a leszállás lehetetlen (tengerek vagy ellenséges terület felett), vagy az útvonal ezáltal olyan mértékben lerövidíthető, hogy az megéri a légi utántöltőgép igénybevételét.
*Sérült vagy az tüzelőanyagból egyéb okok miatt kifogyott repülőgép mentésénél, ha a legközelebbi (időjárási vagy egyéb okokból) biztonságos repülőteret már nem érné el.
*Járőröző (például [[légtérellenőrző repülőgép|légtérellenőrző]]) repülőgépnél a levegőben maradás időtartamának megnövelésére.
*[[Atomfegyver]]ekkel megterhelt [[bombázó|stratégiai nehézbombázó]] repülőgép biztonsági okokból csökkentett tüzelőanyag-mennyiséggel száll fel, hogy könnyebben manőverezhessen, a tüzelőanyag-készletét a levegőben töltik fel teljesen.
| |||