„Transzmutáció” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
8. sor:
A [[neoretorika]] szerint transzmutációs [[metaplazmus]] a [[kecskerím]], az [[anagramma]], a [[palindrom]], permutációs metataxis a [[tmézis]], a [[hiperbaton]] és az [[inverzió]].
==Transzmutációs hangalakzatok==
===Metatézis===
A '''metatézis''' (jelentése ''áthelyezés, áttétel'') a [[klasszikus retorika|klasszikus retoriká]]ban a szöveg valamely nyelvi elemének, jellemzőjének ([[hang]], [[betű]], időtartam, stb.) felcserélése egy másik elemmel; az átalakítás során jellemzően az értelem nem változik meg. Szűkebb értelemben hangátvetés. A [[neoretorika|neoretoriká]]ban a [[metaplazmus]] egyik esete. Például:
14 ⟶ 15 sor:
([[Arany János]]: A walesi bárdok)
==Transzmutációs mondat- és gondolatalakzatok==
===Anakoluthon===
Az anakoluthon ([[görög nyelv|görögül]] ''anacoluthon'', jelentése ''egybeácsolatlan'') a [[retorika|retoriká]]ban a következetlen [[mondatszerkezet]]eket jelöli.
36 ⟶ 38 sor:
:''S kezeit töri, szíve szakadtán."''
([[Arany János]]: Az ünneprontók)
===Hiperbaton===
A '''hiperbaton''' [[adjekció]]s és [[transzmutáció]]s mondatalakzat; olyan közbeékelés, mely a mondatrendet megbontja. Például:
:''"Erzsi távozott tüntetőleg, királynői gondokkal, tragikus háziasszony, Nelli megrezzent, mint a madár, ha a szél feléje csapja a kereplő hangját."''
([[Babits Mihály]]: Halálfiai)
:''"Be szép, ha nem is igaz, hogy ment:
:''Virágosan, szamárháton és sírva,
:''A Biblia írja,
:''Hogy Nagypéntekre nem is gondolt,
:''Csak ment, ment és a szíve szomj volt."''
([[Ady Endre]]: A szamaras ember)
===Inverzió===
Az '''inverzió''' ([[latin nyelv|latinul]] ''anastrophe'', jelentése ''megfordítás'') [[transzmutáció]]s [[szóalakzat|szó]]- és [[mondatalakzat]]; egyszerű szórendi csere, például:
:''"De jó messze volt még szép Magyarországtól,
:''Mert Franciaország esik tőle távol."''
([[Petőfi Sándor]]: [[János vitéz]])
A [[mondat]] [[szórend]]jének, ill. [[szószerkezete]]i, [[tagmondata]]i természetes rendjének megváltoztatása. Alkalmazásának többféle célja lehet:
* kiemelheti a mondanivalót, például:
:''"Befed ez a kék ég, ha nem fed koporsó
:''Órám tisztességes csak légyen utolsó.
:''Akár farkas, akár emésszen meg holló:
:''Mindenütt felyül ég, a föld lészen alsó."''
([[Zrínyi Miklós]]: Az idő és hírnév)
* ellentéttel erősítve nyomatékosít:
:''"Haláltól félve még, de élni már meguntam,
:''mint bárka, mely dagály s apály kényén libeg,
:''van lelkem iszonyú hajótörésre útban."''
([[Verlaine]]: Szaturnuszi költemények - Gyötrelem)
* hatásosabb lehet a szövegritmus, a [[rím]] ([[hexameter]], ill. [[páros rím]]):
:''"Büszke magyar vagyok én, keleten nőtt törzsöke fámnak."''
([[Kölcsey Ferenc]]: Kölcsey);
:''"A szörnyü város mint zihálva ropant
:''eleven állat, nyúlt el a homokban"''
([[Babits Mihály]]: Jónás könyve)
* és lehet az [[archaizálás]] eszköze is, például:
:''"Csillag esik föld reng: jött éve csudáknak!
:''Ihol én, ihol én pőrölyje világnak!"''
([[Arany János]]: Buda halála)
===Tmézis===
A '''tmézis''' a [[klasszikus retorika]] nyelvtani [[metaplazmus]]nak tekinti, a [[neoretorika]] permutációs [[metataxis]]nak. A szorosan összetartozó szerkezeti elemek költői értékű szétválasztása. Például:
:''"Össze az agg ember rogya két térdére,
:''Kegyelmet urától szava miatt kére"''
([[Arany János]]: Buda halála);
:''"Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza!"''
([[Fazekas Mihály]]: [[Lúdas Matyi]])
===Hiszterológia===
A '''hiszterológia''' a [[klasszikus retorika]] [[transzmutáció]]s [[szóalakzat|szó]]- és [[gondolatalakzat]]a; A logikus időrend megbontása, sorrendi cseréje mondaton belül, vagy szövegben.
:''"Drága komámasszony, kegyedet kérem meg aláz'san,
:''Üsse agyon férjét és szidja meg istenesen, ha
:''Még ezután sem fog nekem írni az illyen-amollyan."''
([[Petőfi Sándor]]: Levél [[Arany János]]hoz)
[[Kategória:Retorika]]
| |||