„Bhv” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Története: formázás
Kamella (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
12. sor:
==Története==
 
Elővárosi kocsik közlekedésének igénye az 1950-es évek első felében merült fel. A győri vagongyárban 12 féle terv született úgynevezett munkásszállító kocsik gyártására. 1957-ben három prototípus készült kettő [[Dunakeszi]]n és egy [[Győr]]ben. Végül 1958-ban a Dunakeszis változat valósult meg és számos alváltozat (Bah, Bahv, Bahvl, Bahve és vezérkőkocsik Bat, BDat) épült egészen 1972-ig. Összesen 1838 darab készült a [[MÁV]] és a [[GySEV]] részére. 1961-től a kocsikat távvezérlési kábellel lettek ellátva. Az 1970. után készült kocsikatkocsik már gőzfűtés nélkül készültek. Az összes kocsi KALÁKA típusú forgóvázzal készültekkészült, amelynek története a Ganz-Rónai forgóvázzal kezdődik.
 
A [[Ganz]] gyár 1953-ban pályázatot írtakírt ki forgóváz tervezésére. Egy három főből álló tervező csapat forgóváza került az elővárosi kocsik alá, amely ezen a pályázaton második helyezést ért el. A nevetnév a tervezők kezdőbetűinek kirakásával létesült ('''Ka'''rdos Tibor, '''Lá'''nczos Péter, '''Ka'''lmár Lajos). Ezekből a forgóvázakból közel 4500 darab készült.
 
A kocsik termes kivitelben, két részre osztva készültek, mindkét végükön oldalanként 1-1 ajtó, középen 2-2 ajtó van. Az egységes UIC pályaszám rendszer bevezetésekor a távvezérlési kábel nélküli kocsik Bh 20-26-os középszámon, a távvezérlési kábellel ellátottakat Bhv 20-27 és Bhv 20-07-es (utóbbi gőzfűtés nélkül) középszámon kerültek forgalomba.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Bhv