Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎RE: fr:Hongrois: re: táblázat
Gsandi (vitalap | szerkesztései)
91. sor:
 
[[Szerkesztő:Gsandi|Gsandi]] <sup>[[Szerkesztővita:Gsandi|vita]]</sup> 2009. október 25., 18:21 (CET)
 
------------------------
 
Most meg erre válaszolok:
 
"Szia! Lenne egy kérdésem: miért van a magyarban 14 magánhangzó, de csak 25 mássalhangzó, és nem 50? A hosszú magánhangzók nem külön fonémák, annak ellenére, hogy a mennyiség esetükben is jelentéskülönböztető? Amator linguarum vita 2009. október 28., 19:24 (CET)
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91vita:Gsandi”"
 
Azzal kezdem, hogy az én értelmezésem szerint, nincs egy, egyedülálló, "unique", fonémaanalízise egy nyelvnek. Ha egy analízis következetes, és minden jelentéskülönböztetést képes kezelni, akkor elfogadható - a kérdés, hogy a legegyszerûbb-e a lehetõségek között. Tehát, elvben, vehetnénk külön fonémáknak a hosszú mássalhangzókat, csak jó-e ez a megoldás?
 
A hosszú és rövid magánhangzók a magyar nyelvben majdnem minden helyzetben képesek "contrast"-ot, megkülönböztetést nyújtani: öt/õt, kapot/kapót, fele/felé. A mássalhangzóknál ez nincs így: csak magánhangzók után van különböztetés: ál/áll, bora/borra. A hosszú mássalhangzók szó elején nem léteznek, míg a rövid mássalhangzók igen - furcsa egy hangrendszer lenne az, amelyben a mássalhangzók fele szisztematikusan nem jelenhet meg egy bizonyos pozícióban.
 
Tehát én semmiképen nem definiálnám a hoszú mássalhangzókat külön fonémáknak. A kérdés az, hogy vajjon nézzük-e a hosszú magánhangzókat két rövid magánhangzó egymást követésének - mint teszi azt, pld. a finn helyesírás (aa, yy stb.), habár nem hinném, hogy komolyabb fonetikusok ugyanezt tennék a finn hangrendszer leírásánál. (De ehhez nem értek igazán). De a magyarban ritka dolog, hogy két magánhangzó egymást követné, fõleg egy morfémán belül. Így a "kór" szót úgy analizálni hogy /koor/ nem lenne érdemes dolog, mert se /koer/, se /koar/, se /koir/ nem léteznek.
 
Röviden tehát:
 
/koor/ nem jó analízis, mert /koer/, /koar/ szerû kombinációk nem léteznek a magyar nyelvben (kivéve néhány jövevényszót, mint /aorta/).
 
Viszont:
 
/kell/ jó analízis, mert /kelt/, /áld/ léteznek.
 
Ennyit egyelõre, szívesen beszélgetek hangrendszerekrõl, és persze lehetséges, hogy sok szakember nem ért egyet velem.
 
Üdvözlettel,
 
[[Szerkesztő:Gsandi|Gsandi]] <sup>[[Szerkesztővita:Gsandi|vita]]</sup> 2009. október 29., 12:14 (CET)