„Ária” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
PityuBot (vitalap | szerkesztései)
PityuBot (vitalap | szerkesztései)
a egyért
1. sor:
Az '''ária''' eredeti 16. századi jelentésében hangszerkíséretes szólóének, strófikus dal. Elődje a ''[[canzone]]'' volt, amelytől a 17. század elején különült el előbb az [[oratórium]]ban majd az [[opera (színmű)|operában]]. Az ária az operákban a drámai mozzanatok közepette a lírai megállásokat jelenti (zenekarral kísért magánének). A fő hangsúly minden esetben az énekszólam dallamvonalán nyugszik. Az ária lehet dalszerűen a szöveghez simuló vagy szabadabb dallamszövésű, amikor is egyetlen szótag hosszabb dallamvonal alátámasztásául szolgál vagy pedig a szavak és szótag szabadon, tetszés szerint ismétlődnek. Mutathat továbbá strófikus szerkezetet vagy [[madrigál]]szerű, esetleg visszatérésen nyugvó dallamforma-felépítést.
 
A [[Velence (Olaszország)|velencei]] operában kialakult a háromrészes [[da capo aria]], amely egy évszázadon át uralkodó típus maradt, s amelyet rendszerint deklamatorikus énekbeszéd, azaz [[recitativo]] előz meg, így biztosítva a cselekmény folytonosságát. A strófikus szerkezetű dalok a mellékszereplők körére korlátozódtak. A [[francia zene|francia]] operában az uralkodó típus a dalszerű felépítésű ária maradt. A [[nápoly]]i iskola komoly operáiban ''([[opera seria]])'' a zenekarkíséretes, [[koloratúra|koloratúrákban]] gazdagon díszített változata terjedt el, és formája ötrészessé bővült. Az ária a szereplő személyek lelkiállapotát gyakran természeti hasonlatokkal világítja meg, és különféle affektus-típusokkal jellemzi (düh, bosszú, gyász, stb.). Az ária [[Gluck]]nál elveszítette merev tipizálását és utat nyitott a [[mozart]]i-típusnak, amely már egyéni jellemek ábrázolására is képessé vált. A Mozartnál kialakult többrészes forma (recitativo-lassú rész-gyors rész) a 19. század olasz operáiban ([[Vincenzo Bellini|Bellini]]től egészen [[Giuseppe Verdi|Verdi]]ig) jelenetszerű felépítést kap és formáját mindenkor a drámai cselekmény, valamint az érzelmi történés határozza meg. [[Wagner]]nél és az idős Verdinél megszűnik recitativo és ária elkülönülése és az opera az énekbeszéd révén átkomponált jelleget ölt. Az áriának létezik az operától független hangversenyszerű formája is ([[koncertária]]), amely különösen [[Wolfgang Amadeus Mozart|Mozart]] és [[Beethoven]] életművében gyakori.
 
==Lejátszható felvételek==
9. sor:
''[[Beethoven]]:[[Fidelio]]:Komm' o Hoffnung''[[Fájl:Komm' o Hoffnung.ogg]]
''[[Bizet]]:[[Carmen]]:Torreádor-dal''[[Fájl:Pasquale Amato, Georges Bizet, Chanson du toréador, Carmen.ogg]]
''[[Wolfgang Amadeus Mozart|Mozart]]:[[Varázsfuvola]]:Der Hölle Rache''[[Fájl:Der Hölle Rache.ogg]]
''[[Giacomo Puccini|Puccini]]:[[Pillangókisasszony]]:Un bel dì vedremo''[[Fájl:Un bel dì vedremo l.ogg]]
| width="25%" valign="Top"|
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Ária