34 975
szerkesztés
a (→A Sztroganovok és a szibériai hódítás: Karamzin műve, jav.) |
a (→A későbbi századok: linkek) |
||
=== A későbbi századok ===
[[Kép:Grigory stroganov.jpg|bélyegkép|140px|Grigorij Dmitrijevics Sztroganov]]
A 17. század elején, az ún. [[Zűrzavarok időszaka|„zavaros időszak”]] alatt az unokafivérek jelentős összegekkel támogatták a trónt és Vaszilij Sujszkij cárt, aki 1610-ben kivételes címmel ruházta fel őket: ''imenyitije ljugyi'', vagyis olyan személyek lettek, akiknek megszólításakor az apai nevet is használni kell.
A 17. század közepére Szemjon dédunokája, '''Grigorij Dmitrijevics''' (1656–1715) lett a Sztroganovok összes vagyonának és birtokának egyetlen örököse. Alekszej Mihajlovics cár 1673-ban kibocsátott oklevele megerősítette őt jogaiban és elismerte a Sztroganovok érdemeit Szibéria meghódításában.<ref name="szili4" /> Elődeihez hasonlóan ő is sokat áldozott a kincstár és főként [[I. Péter cár]] megsegítésére,
Fiait I. Péter bárói rangra emelte. Leszármazottaik közül többen elnyerték a grófi címet, a legelőkelőbb családokba házasodtak be, művészetpártolók lettek, állami szolgálatba lépve magas beosztásokba kerültek.
Időközben a sókitermelés válságba jutott. Egy 1742-ben kiadott rendelet csak olyan személyek alkalmazását engedélyezte, akiknek volt nyomtatott személyi útlevelük, de a központtól távol eső vidékek lakói ilyet nem-igen tudtak beszerezni. Miután a Sztroganovok nem tudták elérni, hogy velük kivételt tegyenek, kérvényt nyújtottak be [[I. Erzsébet
=== Grigorij Dmitrijevics fiai és néhány utóduk ===
|