„Sztroganov család” változatai közötti eltérés

a
[[Kép: Портрет Строганова Александра Сергеевича.jpg|bélyegkép|140px|Alekszandr Szergejevics Sztroganov]]
A legfiatalabb fiú, Szergej (1707–1756) lelkes művészetpártoló és műgyűjtő volt. Bartolomeo Rastrelli, az orosz főváros híres építésze tervezte [[szentpétervár]]i palotáját, melyben gazdag képtárat rendezett be.
*Fia, Alekszandr Szergejevics (1733–1811) két évig a genfi[[genf]]i egyetemen tanult, több nyugati nyelven beszélt, 1761-ben [[Mária Terézia]] a Római birodalom grófja címet adományozta neki, 1798-ban hazájában is grófi méltóságra emelkedett. Az Államtanács tagja, 1800-tól a szentpétervári Művészeti Akadémia elnöke volt. Első házassága III. Pál cár kancellárja, M. I. Voroncov gróf, kancellár lányával sikertelen volt. Politikai jellegű nézeteltérések miatt felesége elhagyta. Második felesége, Jekatyerina Trubeckaja hercegnő Párizsban szülte meg fiukat, Pavelt, ám hamarosan egy szépfiú kedvéért elhagyta a családot. Alekszandr Szergejevics fia nevelésében és a művészetpártolásban keresett vigaszt, többek között a festő Levickijnek, azG. állatmeséirőlR. hírestGyerzsavin Krilovnakköltőnek és aaz költőállatmeséiről Gyerzsavinnakhíres I. A. Krilovnak nyújtott anyagi támogatást. Életének utolsó évtizedét a szentpétervári Kazanyi székesegyház építésének szentelte, amire saját vagyonából is sokat áldozott. Hatalmas vagyona ellenére – csupán a Perm-vidéki földbirtokain 18 000 jobbágya volt – fiára jelentős adósságokat hagyott.
**Fia, Pavel Alekszandrovics (1774–1817) Párizsban született. [[I. Sándor orosz cár|I. Sándor cár]] egyik tanácsadója, az Államtanács tagja volt. Szenátor létére a svédekkel vívott háború miatt önkétesként jelentkezett a hadseregbe, később többek között a Borogyinóiborogyinói csatában is részt vett. Fia egy ütközetben vesztette életét és utóda nem volt; lánya, Natalja egy távoli rokonához, Szergej Grigorjevics Sztroganovhoz ment feleségül, aki így a grófi cím birtokosa lett.
 
== Források, jegyzetek ==