„Boiótia” változatai közötti eltérés

 

 

Körülbelül 2580 km²-nyi területű tartomány ([[Görögország prefektúráinak listája terület szerint|a 16. legnagyobb]] prefektúra), amelyet északról az [[Lokrisz|Opuszi Lokrisz]], keletről az [[Euboiai-öböl]], valamint a [[Khalkisz]] és [[Aulisz]] között elhuzódó [[Euripusz-csatorna]], délen [[Attika]], [[Megarisz]] és a [[Korinthoszi-öböl]], nyugaton [[Phókisz]] tartománya határolnak. A tartomány [[mélyföld]], amelyet körös-körül alacsony hegyláncok vesznek körül: délen a Kithairón, délnyugaton a [[Helikon-hegy|Helikon]], északnyugaton a Hedüleion és az [[opusz]]i magaslatok déli kiágazásai. A Helikon keleti kiágazásai, a Phikion (ma Fagász, 560 m), Ptoon (ma Palagia, 726 m), s ezektől délebbre valamivel a Hypatos (ma Szagmata, 749 m) és Messzapion (ma Khtüpax 1025 m) hegyei a tartomány belsejét két részre osztják, egy a két tenger felé nyiltabb keleti és egy körülzártabb nyugati részre, melyeket a Haliartosz és Onkhesztosz közt lévő nyílás köt egymással össze. Magát a hosszukás keleti részt hosszában dombláncolat szeli át, melynek az Euboiai-öböl felé eső magaslatait Teumesszosznak (ma Szorosz, 614 m) nevezték. A tartomány vizei közül megemlítendők a dombláncolat déli lejtőjén eredő és már Attikában Oróposz közelében az Euboiai-öbölbe torkolló Aszóposz (ma Aszp vagy Vurieni), a Kithairón északi felén eredő és a Korinthoszi-öbölbe torkolló kis Oeroé, a tartomány nyugati részében az [[Orkhomenosz]]nál belépő Kephiszosz (Cephisus, ma Mavronari), mely Boiótia mocsaras partvidékű (213 km²-nyi területü) Kópaisz tavába ömlik. Kisebb tavak a Ptoon hegység közelében levő Hüliké (ma Ano-Likeri) és Harma (ma Kato-Likeri). Legjelentősebb települése [[Thébai]] (Thebae, ma Thiva) volt, egyéb városai Theszpiai, Tlatea ([[Plataiai]], Plataeae), [[Tanagra]] (ma Grimada), [[Thiszbé]] (ma Kakószi), Kouoneia, Lebadeia, [[Khairóneia]], [[Orkhomenosz]], Kópai (a [[Kópaisz]] tava mellett), [[Haliartosz]], kikötőhelyei Aulisz és [[Délion]], mind az Euripusz mellett.

 

 

Lakosai a [[boiótok]] voltak, egy a [[Thesszália|Délnyugat-Thesszáliából]] állítólag a [[trójai háború]] ideje után bevándorolt [[aiolok|aiol]] néptörzs, mellettük azonban [[fönícia]]i és [[trákok|trák]] bevándoroltak is voltak. Őslakókul az ''ektén''eket vagy ''nektén''eket, mint [[autochtón]]okat, a ''hyant''okat, ''aon''okat említik. Állattenyésztésük, terrakottaszobrászatuk (Tanagra), kópaiszi [[angolna]]kereskedésük igen virágzó volt, lebadeiai jóshelyük az ókori Görögország híres jósdája volt.

[[395|Kr. u. 395]]-ben Boiótia a [[Keletrómai Birodalom]] része lett, a [[13. század]]ban pedig az [[Athéni Hercegség]]hez tartozott. A [[15. század]]tól az [[Oszmán Birodalom]]hoz tartozott, főhelyéről Lividiának nevezték el. [[1830]] óta a modern Görögország része.

 

 

* Pallas Nagy Lexikona

 

{{portál|ókor}}

[[fr:Béotie]]

[[he:בויאוטיה]]

[[it:Beozia]]

[[ja:ボイオーティア]]