158 236
szerkesztés
a (Bot: következő hozzáadása: cy:Ceton) |
a (Bot: következő eltávolítása: simple:Ketone; kozmetikai változtatások) |
||
[[
A '''ketonok''' láncközi oxocsoportot (═O) tartalmazó oxigéntartalmú szerves vegyületek. Általános képletük: R<sub>1</sub>-CO-R<sub>2</sub>. A képletben szereplő ''R<sub>1</sub>'', ''R<sub>2</sub>'' láncokat a keton oldalláncainak nevezzük.
Szabályos nevüket a megfelelő szénhidrogénlánc nevének végéhez illesztett ''-on'' végződéssel jelöljük. Az ''-on'' végződés előtt feltüntetjük annak a szénatomnak a számát, amelyhez az [[oxocsoport]] kapcsolódik. Így az [[aceton]] (CH<sub>3</sub>-CO-CH<sub>3</sub>)
A ketonok legegyszerűbb képviselője az '''[[aceton]]'''.
[[
== Fizikai tulajdonságok ==
A kisebb- és közepes szénatomszámú ketonok jellegzetes, az [[éter (kémia)|éterekéhez]] hasonló szagú folyadékok. Forráspontjuk az [[alkoholok]]énál és a [[karbonsav]]akénál alacsonyabb, mivel nem képesek [[hidrogénkötés|hidrogén-híd]] kialakítására, viszont a [[szénhidrogén]]ekénél magasabb, mivel a poláris molekulák dipól-dipól kölcsönhatásba léphetnek egymással. A kis szénatomszámú ketonok jól oldódnak vízben, a szénatomszám növekedésével az oldhatóság egyre csökken, az ötös szénatomszámú ketonok már vízben gyakorlatilag nem oldódnak. Az összes keton jól oldódik alkoholban és éterben.
== Kémiai tulajdonságok ==
A ketonok oldalláncai jellegük szerint szubsztitúciós, addíciós, vagy egyéb reakciókban vehetnek részt.
A ketonok az [[aldehid]]ekkel ellentétben enyhe oxidációs hatásra nem oxidálódnak, így nem adják sem az ezüsttükör-, sem a Fehling-próbát. Megfelelően erős oxidációs hatásra (pl. HNO<sub>3</sub>) azonban lánchasadás mellett oxidálhatók, ekkor különféle szénatomszámú karbonsavak keletkeznek.
== Előállításuk ==
A ketonok előállítása a nekik megfelelő szekunder alkohol oxidációjával történhet. Előállíthatók továbbá a megfelelő karbonsavak kalciumsóinak hevítésével is.
[[ro:Cetonă]]
[[ru:Кетоны]]
[[sk:Ketón]]
[[sl:Keton]]
|