„Budapest–Esztergom-vasútvonal” változatai közötti eltérés

Hétköznaponként 28, hétvégenként 20 vonatpár közlekedik ratja,<ref>[http://www.kemma.hu/index.php?apps=cikk&cikk=108133 Kemma.Hu - Kemma<!-- Robot generálta cím -->]</ref>, általában óránként. A szerelvények közül 23 modern, dízel [[Siemens AG|Siemens]] [[Siemens Desiro|Desiro]], melyeken a mozgásukban korlátozott személyek és a kerékpár szállítása is megoldható. A Desirok előtt, [[2002]]-től az orosz államadósság terhére beszerzett [[MÁV 6341|6341]] sorozatú dízel motorkocsik jártak a vonalon. A szerelvények kihasználtságát a fővárosi munkahelyekre ingázók és egyetemisták biztosítják.

A [[Esztergom-Kertváros|Kenyérmező]]–[[Budapest]] vasútvonal megnyitása [[1895]]-ben történt, eredetileg Budapest-Esztergom [[HÉV]]-ként. Kenyérmező és az esztergomi végállomás közötti 4 kilométeres szakasz már [[1891]]-ben elkészült az [[Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal]] részeként. Az esztergomi HÉV 1931-ben, a [[nagy gazdasági világválság]] idején került a [[MÁV]] tulajdonába.<ref>[http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=13054 Állomásról állomásra XIV. - Hol a régi hév? - Esztergom]</ref>. Megnyitása nagyban hozzájárult a környék fejlődéséhez, ebben az időszakban kezdtek kiépülni a [[piliscsaba]]i üdülőtelepek és a [[dorog]]i munkástelepek a vonal mentén, megindult a [[szuburbanizáció]] és az [[ipar]]osodás. Az 1940-es évek elején már naponta 6-800 ember ingázott a budapesti munkahelyére (főleg az [[újpest]]i, [[angyalföld]]i és [[kőbánya]]i gyárakba, és a belvárosi hivatalokba).<ref>[http://www.trains.hu/line/hu/002/hist.html Budapest - Esztergom, vasúttörténet (trains.hu)]</ref>. A [[győri program|háborús konjuktúra]] miatt megnőtt a keresleg a [[A Dorogi-medence szénbányászatának története|dorogi szén]] iránt, így a teherforgalom is nagy mértékben növekedett. A [[második világháború]] végén felrobbantott [[újpesti vasúti híd]] újjáépítésének idején (1950-ig) a szerelvények Aquincumtól a [[Szentendrei HÉV]]-vel közös pályán közlekedtek a [[Margit-híd]]ig, 1950-től pedig a frissen átadott [[Árpád híd]]on tudtak átmenni Pestre. A vasúti híd 1955-ben készült el. Az [[1956-os forradalom]] alatt népfelkelők felrobbantották a pályát Dorog és Leányvár között. A nagy teherforgalom miatt leromlott állapotú pályát az 1960-as években modernizálták. [[1996]]-ban [[Emléktáblák Esztergomban|emléktáblát avattak]] az esztergomi vasútállomáson és a Nyugati pályaudvaron a vonal megnyitásának századik évfordulóján.