„Jelzői értékű határozó” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
GumiBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 1 helyen az írásjel átmozgatva a <ref> elé. (Hibakód: 61)
a szebb refname-ek
1. sor:
A '''jelzői értékű határozó''' vagy '''hátravetett határozó''' a [[határozó]] egy speciális fajtája, amely nem az [[állítmány]]hoz kapcsolódik ([[ige|igéhez]] vagy [[melléknév]]hez), hanem az [[alany]]hoz vagy másmilyen szerepű [[főnév]]hez, s ezt pontosítja, határozza meg közelebbről. Ilyen például: '''''levél <u>anyámhoz</u>, séta <u>a hóban</u>'''''. A [[jelző]] és az [[értelmező]] mellett a főnév egyik lehetséges kötött vagy szabad [[bővítmény]]e,<ref>Magyar grammatika, 135., 362.</ref> amely a többnyire igei alapszó bővítményéből ered (pl. ''fél a tömegtől > félelem a tömegtől'').<ref name="auto_gTLLVolNCCHR5HHPW7eCKggramm452">Magyar grammatika, 452.</ref>
 
A [[magyar nyelv|magyarban]] főként címekben vagy más kiemelt helyzetben (pl. feliratban) és nominális mondatokban fordul elő.<ref name="gramm136">Magyar grammatika, 136.</ref> Összefüggő mondat belsejében valamivel ritkább, bár más mondatrészekhez kapcsolódva is előfordul (pl. ''Nem fogom elfelejteni <u>a nyaralást a tengerparton</u>, Mindig emlékezni fogok <u>a nyaralásra a tengerparton</u>'').<ref name="gramm136"/> A mai köznyelvben gyakran valamilyen átalakított formáját használják (pl. ''a tengerparton való nyaralás,'' bővebben l. alább). Számos más nyelvben azonban rendkívül elterjedt ez a szerkezet, és a magyarnál jóval többet elbír, pl. több indoeurópai nyelvben, az angolban, a franciában és oroszban<ref>Tótfalusi</ref> (vö. [[angol nyelv|angol]] ''adjectival prepositional phrase'' vagy ''adjective prepositional phrase,''.<ref>[http://members.cox.net/teachro/diagramming/prepphrases/adjprep.htm Adjectival prepositional phrase diagram], [http://www.eliterateeducation.com/site/prepositions.htm Prepositional Phrases]</ref> [[német nyelv|német]] ''Präpositionalattribut''<ref name="auto_v8ylwIxMhxPpZtETdhlnOAuzonyi1">Uzonyi, 821.</ref> vagy ''Präpositionales Attribut''), rendkívül gyakori az alkalmazása a [[latin nyelv|latinban]] (jelzői szerepét gyakran mutatja a szórend, ti. hogy egy másik jelző és a jelzett közé kerül<ref>Példa az [[Aeneis]]ből: ''aureus arbore ramus'', szó szerint: „arany, fáróli ágacska”, azaz „aranyág a fáról”, Aen. VI,187.</ref>). Az idegen nyelvek tanításakor ezért igen fontos ennek tudatosítása, valamint a mindkét irányú fordítás lehetőségeinek az ismertetése.
 
==Megnevezései, besorolása==
A magyar nyelvtanok ''jelzői értékű határozó''ként (olykor ''hátravetett határozó''ként) ismerik,<ref>A magyar nyelv könyve, 388.</ref><ref>Magyar grammatika, 135–6., 219., 256–7., 334., 358., 436., 452., 469., 475.</ref> s a gimnáziumi latin nyelvtan is így hivatkozik rá.<ref>M. Nagy – Tegyey, 118. [M 6.2]</ref> <!-- bár határozói alakú jelzőnek is mondhatnánk, --> Az egyik elterjedt angol nyelvtan ''elöljárós utójelző,'' ill. ''határozói szerkezet utójelzőként'' néven említi,<ref>Kovács–Lázár–Merrick, 379–380. [107. (3) (b2)–(b3) pont], 695. [193. (2) (b) pont], ill. 853. [tárgymutató]</ref> a németes terminus pedig a szó szerinti fordítás, az ''elöljárószós jelző,''<ref name="auto_v8ylwIxMhxPpZtETdhlnOAuzonyi1"/> valamint a ''hátravetett jelző''<ref>Uzonyi, 726.</ref> – az utóbbi megnevezés annyiban kevésbé szerencsés, hogy az értelmezőre is utalhat.
 
Ellentmondásos természete miatt [[Antal László (nyelvész)|Antal László]] nyelvész e szerkezetben találta meg a nyelvleírásból eddig hiányzó hatodik mondatrészt,<ref>Antal, 30–49.</ref> miáltal a mondatrészek szimmetrikus rendszere jött volna létre: ahogy az [[állítmány]] bővítménye a [[határozó]] és a [[tárgy (nyelvtan)|tárgy]], úgy az alanynak is két bővítménye lenne, a [[jelző]] és ez a szóban forgó mondatrész, amelyet Antal ''kiegészítő''nek nevezett. A megjelölés azonban nem maradt meg.
14. sor:
 
Számos más esetben viszont csak az erre szolgáló ''való'' (esetleg ''történő, folytatott'') szócskával lehetséges az átfogalmazás: ''találkozás apámmal: az <u>apámmal való</u> találkozás.''
:<small>Az átalakításkor használható ''való'' segédszó ([[kopula]]) ún. összetett jelzőt alkot egy igei (ritkábban melléknévi) alaptagú szerkezet részét képező határozóból, voltaképp melléknevesíti őket (pl. ''vásárba indul > vásárba való indulás, hajlamos a megfázásra > a megfázásra való hajlam'').<ref>Magyar grammatika, 256., 452.</ref> Nem nevezzük azonban összetett jelzőnek az olyan szókapcsolatokat, ahol a határozó a ''való'' vagy ''lévő'' szavak mint melléknévi igenevek bővítménye (pl. ''a Mecsekből való bot, az asztalon lévő könyv''): ilyen esetekben ugyanis a szerkezet igés szintagmává alakításakor is megmarad a létige ''(a bot a Mecsekből van, a könyv az asztalon van),'' szemben az előző példákkal, ahol a határozó a főnév alapjául szolgáló ige bővítménye, így a létige a visszaalakítás után eltűnik (pl. ''találkozom apámmal''). Az átalakítás nélküli hátravetett határozó ''(találkozás apámmal, a könyv az asztalon)'' megítélését mindez nem befolyásolja.<ref name="auto_gTLLVolNCCHR5HHPW7eCKggramm452"/></small>
 
Ha a határozós szerkezetben [[névutó]] szerepel, az átalakítás sokszor ige beiktatása nélkül is lehetséges az ''-i'' képzővel: ''élet a tenger alatt > a <u>tenger alatti</u> élet.'' Nemritkán a ''kapcsolatos'' vagy hasonló szavak is megoldást nyújthatnak: ''<u>a berendezés elhelyezésével kapcsolatos</u> tervek,'' de mivel ez nem jelzi az összefüggés jellegét, a mondat néha homályossá válik. Máskor [[birtokos eset|birtokossal]] is visszaadható: az ''igény a biztonságra,'' ill. ''a biztonság iránti igény'' helyett ''a <u>biztonság[nak az]</u> igénye.'' Olykor egyetlen képző is megoldást jelent: ''a Balaton-part nyáron'' helyett ''a <u>nyári</u> Balaton-part.'' Nem gyakori, de lehetséges a mellékmondattá alakítás is: ''a levél, <u>amit anyámhoz írtam/írtál/írt</u>'' [stb.]: itt viszont az alanyt is ki kell tenni. Olykor [[szóösszetétel|összetett szóval]] is váltakozhat: pl. ''máz cukorból > <u>cukormáz</u>, meccs a kupáért > <u>kupameccs</u>.''<ref>Magyar grammatika, 334.</ref>