Fia [[II. Wenckheim József|József]] (altábornagy ([[1733]]–[[1803]]. [[május 11.]]) a - 18. század végére igencsak néptelenné és elhanyagolttá vált területet - a gyulai ráta kígyósi részét választotta lakhelyül. IdősebbJózsef, aki a török elleni felszabadító háborúkban tanúsított vitézségéért előbb osztrák, majd magyar bárói címet szerzett, [[1802]]-ben pedig grófi rangot kapott, amit leszármazottai is örököltek. Dédanyái testvérek voltak (Harruckern Cecília és Johanna). József idősebb fia, a kiváló gazdaságszervező és politikus gróf [[Wenckheim József Antal]] ([[1780]]-[[1852]]) Ókígyóson ([[1950]]-től [[Szabadkígyós]] község), nagy majorságot létesített. Majd kastélyt építtetett, (ez romos állapotban ma is megvan) és onnan irányította gazdaságát. [[Jókai Mór]] róla mintázta az [[Egy magyar nábob]] regényének hősét. A grófnak csak a harmadik házasságából született gyermeke, gróf [[Wenckheim Krisztina]] ([[1849]]-[[1924]]) személyében, aki a gróf [[1852]]-ben bekövetkezett halála után vagyonát örökölte. A jótékonykodásáról híressé vált Krisztina [[1872]]-ben ment feleségül unokatestvéréhez, gróf [[Wenckheim Frigyes]]hez, akik felépíttették a [[Wenckheim-kastély (Szabadkígyós)|kastély]]. Házasságukból hét gyermek született (3 fiú, 4 leány). A gyermekek neveltetése érdekében a házaspár sokat tartózkodott [[Budapest]]en ezért ott is építtettek egy [[Wenckheim-palota|palotát]], amely [[1889]]-re készült el, amely ma a [[Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár]]nak ad otthont. A kastélyban [[Wenckheim József]] maradt a leszármazottak közül, kinek két fia volt, Dénes Siegfrid és Krisztián. Siegfridet repülőszerencsétlenség érte, Krisztián nyugatra távozott családjával, s ott is halt meg.<br>
[[1885]]-ben gróf Wencheim Krisztina és férje megvásárolta a [[Győr vármegye]]i [[ráró]]i és [[zsejke]]i uradalmakat, a mai [[Ásványráró]] területén feküdtek. A család birtokában voltak [[1945]]-ig. [[1890]]-ben lebontatták a [[ráró]]i kastélyt, [[1901]]-ben bővítették a templomot.
