„Jeszenák János” változatai közötti eltérés

a
Bot: 2 referencia összevonva. (Hibakód: 81)
a (Bot: 2 referencia összevonva. (Hibakód: 81))
[[Kép:Jeszenák János síremléke.jpg|bélyegkép|jobbra|120px|Jeszenák János síremléke]]
 
Iskoláit Pozsonyban végezte, majd két éves külhoni utazásra indult: [[Olaszország]]ba, [[Franciaország]]ba és [[Anglia|Angliába]] is ellátogatott. [[London]]i tartózkodása során, [[1821]]. július 19-én részt vett [[IV. György]] király koronázásán herceg [[Esterházy Pál Antal]] nagykövet, későbbi magyar külügyminiszter kíséretében.<ref name="auto_NcRj9+YNoAwHWU6bzKSXCQ"> Hermann Róbert: Jeszenák János báró. 240. o.</ref>
 
Mivel nem vonzódott a hivatali munkához, [[1822]]-ben [[Nyitra vármegye|Nyitrán]] átvette apja [[Szénás|szenicze]]i birtokát, ott gazdálkodott, ahol jobbágyaival családias környezetben élt. Részt vett a Nyitra megyei gyűléseken, itt az ellenzékhez csatlakozott. Felfogása alapvetően [[Széchenyi István]] gondolataihoz állt közel, sőt levelezésben is állt a gróffal.<ref> Hermann Róbert: Jeszenák János báró. 240. o.<name="auto_NcRj9+YNoAwHWU6bzKSXCQ"/ref>
 
A nyitrai evangélikus [[egyházmegye|esperesség]] főfelügyelője, majd [[1841]]-től gróf Zay Károly helyében az evangélikus és iskolák Dunán inneni [[Egyházkerület]] felügyelője volt. Ezt a tisztségét egészen haláláig töltötte be. A [[reformkor]] jelentős országgyűlésein a főrendi tábla ellenzéki tagjaként vett részt, itt többek között támogatta Széchenyi gondolatát a [[Buda]] és [[Pest]] között építendő hídról, vagy a rendek javaslatát a [[Nemzeti Múzeum]] új épületéről, majd felkarolta a [[Védegylet (reformkor) | Védegylet]] ügyét is. [[1839]]/[[1840]]-ben került közelebbi ismerettségbe [[Batthyány Lajos]] gróffal, valószínűleg ettől kezdve romlik meg kapcsolata Széchenyivel.<ref> Hermann Róbert: Jeszenák János báró. 241. o.</ref>
[[1848]]-ban, mint megbízható reformellenzékit [[Szemere Bertalan]] belügyminiszter javaslatára [[Nyitra vármegye]] főispánjává, majd teljhatalmú kormánybiztosává és a [[Felvidék|felvidéki]] felkelők ellen küzdő csapatok kormánybiztosává nevezték ki. Kormánybiztosként az ő érdemének tekinthető, hogy sikerült kivédeni az 1848. szeptemberi [[szlovák]] felkelést: szeptember 26-án [[Szenice | Szenicénél]], majd szeptember 28-án [[Ótura]] és [[Miava]] között a mozgósított [[nemzetőr]]ök és a 34. (Porosz herceg) gyalogezred két százada súlyos vereséget mért a felkelőkre.<ref> Hermann Róbert: 1848–49. A szabadságharc hadtörténete. 143-144. o.</ref>
 
{{Idézet3|''Azon intézkedései kormánybiztos úrnak, melyek Lipótvár parancsnokát a magyar birodalmi zászló kitűzésére kényeszerítették, az Országos Honvédelmi Bizottmány részéről szívesen és teljesen méltányoltatnak.''| Az [[OHB]] köszönő levele<ref name="auto_VWHjYhCFFYiBUFthh+wqRQ">Hermann Róbert: Jeszenák János báró. 242. o.</ref>|}}
 
Ugyancsak Jeszenák tevékenységének köszönhető, hogy [[Lipótvár]] magyar kézen maradt: a hezitáló Karl Bibra ezredessel és az itt állomásozó négy román határőrszázaddal szemben keményen lépett fel, ami 1848. október 16-án a magyar lobogó kitűzéséhez vezetett. A vár így 1849. februárjáig tartotta magát.
 
Ezt követően jelentős erőket igyekezett kiállítani a Morvaországból betörő [[Balthasar Simunich]] altábornagy csapatai ellen, azonban december 16-án a [[nagyszombat]]i ütközetben a magyar seregek döntő vereséget szenvedtek és a cs. kir. altábornagy december 20-án megkezdte Lipótvár ostromát.<ref> Hermann Róbert: 1848–49. A szabadságharc hadtörténete. 182-185. o.</ref> Jeszenák előbb [[Érsekújvár]]ra húzódott vissza, majd 1849. januárjában a [[komáromi erődrendszer | komáromi erődbe]] tette át székhelyét. 1849. júliusában csatlakozott a [[Görgei Artúr]] vezette feldunai hadsereghez és azzal együtt vonult [[Arad]]ra. Végül az augusztus 13-i [[világosi fegyverletétel | fegyverletétel]] során esett orosz fogságba és a többi magyar politikussal együtt adták át az osztrákoknak.<ref> Hermann Róbert: Jeszenák János báró. 242. o.<name="auto_VWHjYhCFFYiBUFthh+wqRQ"/ref>
 
Kifejtett munkásságáért a forradalom és szabadságharc bukása után a vérbíróság halálra ítélte, és Pesten, [[1849]]. [[október 10]]-én, [[Csány László]] kormánybiztossal együtt végezték ki.
15 566

szerkesztés