„Feynman-gráf” változatai közötti eltérés

Azokat a pontokat, ahol a vonalak összeérnek '''csúcs'''nak nevezzük – használatos a '''vertex''' szó is, különösen arra való tekintettel, hogy a ''bomlási vertex'' jelentése egyértelmű, a ''bomlási csúcs'' viszont teljesen félrevezető, mást jelentő kifejezés. Azok a vonalak, amelyek egyik csúcsból a másikba futnak, [[virtuális részecske|virtuális részecskét]] írnak le, a többi vonal, tehát azok, melyeknek van szabad végük, valódi részecskét. A [[fermion]]okat folytonos vonal, a [[weakon]]okat vagy más néven gyenge mérték bozonokat hullámos vonal, a [[gluon]]okat feltekeredő hullámos vonal (a rugóerő analógiájára), a [[foton]]okat pedig szaggatott vonal jelöli. A részecskéket és [[antirészecske|antirészecskéket]] a fermionvonalakon lévő nyíl iránya különbözteti meg, részecskék esetén az idő irányába, antirészecskék esetében pedig az idő irányával ellentétesen mutat. A részecskék jele feletti vonal a [[szuperszimmetria|szuperszimmetrikus]] partnerére utal.

 

 

A [[részecskefizika]]i [[szórás]]folyamatok [[hatáskeresztmetszet]]ének számítása az összes lehetséges [[közbülső állapot]]ra való összegzésre redukálódik. Mindegyik megfelel a [[perturbációszámítás]] egy kifejezésének (ld. [[Dyson-sor]]). Mindegyik ábrázolható egy '''Feynman-gráffal''', amiket sokkal könnyebb áttekinteni, mint egy gyakran tekervényes számítást. Feynman megmutatta, hogyan lehet diagram-aplitúdókat – azaz a részfolyamat hatáskeresztmetszetének amplitúdóját – kiszámolni a ''Feynman-szabályok'' segítségével, a rendszer [[Lagrange-függvény]]éből kiindulva. A szabályok impulzustérben fő vonalakban így összegezhetők:

A Feynman-diagramokat és útintegrálokat a [[statisztikus mechanika]] is használja.

 

 

A gráfot elforgatva, vagy ha úgy tetszik az időtengelyt más-más irányban elképzelve egy gráf több folyamatot is leír, a konkrét értelmezés az adott könyv vagy tárgyalás szabadságához tartozik. Hétköznapi szemléletes módon, ahogy például a könyvet olvassuk, balról jobbra nézzük a diagramot. Operátoros szemléletmódban, ahol a kezdeti állapot (ld. [[braket-jelölés]]) a jobb oldalon van, jobbról balra. De nézhetjük ritkábban alulról felfelé vagy felülről lefelé is. Ugyanaz a gráf például balról jobbra [[Compton-szórás]], jobbról balra is az, alulról felfelé [[annihiláció|elektron-pozitron annihiláció]], felülről lefelé [[párkeltés]].

[[it:Diagramma di Feynman]]

[[ja:ファインマン・ダイアグラム]]

[[nl:Feynmandiagram]]

[[pl:Diagram Feynmana]]