„Tholosz” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ArthurBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: uk:Толос
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Részleges helyesírási javítások (3. csoport: i/í) kézi ellenőrzéssel (tudtam én, miért hagyom ezt a csomagot a végére...)
8. sor:
[[Fájl:Atreus-2.jpg|bélyegkép|Atreusz kincsesházának metszete]]
 
A [[mükénéi kultúra]] tholoszainak speciális definíció járhatna. Ha általában tholoszt emlegetnek, sokszor csak a mükénéiekre gondolnak. A mükénéi tholosz a krétaiból fejlődhetett ki, részei: dromosz (felvonulási út), sztomion (bejárat, kapuzat), thalamosz (sírkamra). Ezek a sírok nem kollektív temetkezési helyek. Összesen tizettízet ismerünk, kilencet Mükénében és egyet Orkomenoszban. Nevüket Mükénéhez köthető mitológiai személyekről kapták, ez mind a régészeti, mind a művészettörténeti irodalomban meghonosodott (nevezhették volna őket a régészeti gyakorlatnak megfelelően 1-től 9-ig terjedő számokkal is). Három csoportba lehet őket osztani közös jellegzetességeik alapján. Ez alapján fejlődési sorrendet is fel lehetne állítani, azonban bizonyíték nincs, hogy valóban az egyszerűbb szerkezetű tholoszból alakult volna ki a bonyolultabb.
 
Dombok oldalába építették (s nem vájták!) őket, a kupolát úgy alakították ki, hogy egyre szűkebb köröket raktak ki az építőkövekből, a végül megmaradó nyílást egyetlen kővel fedték be. Kötőanyagot nem használtak, a sírt a tömbök önsúlya és egymásra nehézkedése tartotta meg. A kései sírok teljes egészében szépen faragott elemekből álltak. A munkálatok és szertartások befejezése (ill. a temetkezési hely megtelése) után a sírhoz vezető utat (''dromosz'') földdel feltöltötték, így az építmény nagy része a felszín alá került.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Tholosz