Wikipédia

„Kommunizmus” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Tucana (vitalap | szerkesztései)
132 szerkesztés
a helyesírás
20. sor:
=== Kommunisztikus ideológiák ===
[[Fájl:Baloldal családfája.jpg|rigth|thumb|250px|A baloldali ideológiák családfája]]
* [[Utópia (környvkönyv)|Utópia]] ([[Thomas More]], [[1513]])
* [[anarchizmus]]
* [[tanácskommunizmus]]
90. sor:
A párt tehát megakadályozta a forradalom radikalizálódását (emlékeztethette őket a [[francia forradalom]] története is), rögzítette saját hatalmát, leszámolt mind a bal, mind a jobboldali ellenzékével. A központosított diktatúra neve azonban ugyanúgy [[proletárdiktatúra]] maradt [[1922]]-ben is, mint ahogy [[1917]]-ben volt, noha a szó tartalma már addigra megváltozott. A szovjetek sem lehettek többé önállóak: a pártállam bürokratikus végrehajtószerve lett belőlük. A központosított politikai hatalom újjászervezte a termelést, elindította a [[Új Gazdaságpolitika|NEP]]-et.
 
Külföldön sok értelmiségi üdvözölte a szovjet eseményeket, a [[kulturális forradalom|kulturális forradalmat]], az új művészeteknek nyújottnyújtott állami támogatást, a népoktatás bevezetését, a [[női egyenjogúság]] biztosítását (ami például a női munkavállalásban nyilvánult meg) és az [[Terhességmegszakítás|abortusz]] engedélyezését, a jövedelmeket egyenlősítő politikai lépéseket, a „liberális” szovjet nemzetiségi politikát vagy a [[tervgazdaság]]ra való áttérést.
[[Fájl:Lenin-Silhoutte.svg|left|160px|thumb|[[Vlagyimir Iljics Lenin]]]]
A húszas évek közepétől kezdve azonban egyre inkább nyomasztóvá vált a párt diktatúrája, amit még mindig a dolgozókra hivatkozva gyakoroltak. A Szovjetunió határai bezárultak, a félelem fokozódott a mindennapokban, a gyárakban emelték a normát, a [[nyilvánosság]]ot korlátozták. Kifelé azonban még mindig a korábbi derűs arcát próbálta mutatni a rendszer. A külföldi látogatóknak dísz-városokat, „[[Patyomkin-falu|Patyomkin-falvakat]]” mutattak, ahol az emberek jól élnek. Persze szabadon már nem lehetett velük beszélgetni, vagy a kijelölt útvonalról letérve az orosz valóságot megismerni. Néhány tudósítás azonban átjutott a szigorú ellenőrzésen, és az [[1930-as évek]] elején, a sztálini [[nagy perek]] és a [[spanyol polgárháború]] előtt nyugaton már nagyjából lehetett tudni arról, hogy valami félrecsúszott a munkásállamban. Ezt a szocialista mozgalomban csalódással, a szocialistaellenes érdekcsoportokban pedig nem titkolt kárörömmel fogadták – főleg Franciaországban és Németországban, ahol a jelentős baloldali pártok voltak.
112. sor:
=== Trockizmus ===
{{fő| Trockizmus}}
A [[Lev Trockij]] által képviselt kommunista áramlat tagadta [[Lenin]] és [[Sztálin]] elképzelését arról, hogy a [[Szovjetunió]]ban szükséges kiépíteni a kommunista társadalmat. [[Trockij]] szerint a kommunizmus építése csak akkor kezdődhet el, ha világmáretekbenvilágméretekben megtörtént a kommunista forradalom. Amíg ez nem történik meg, addig a szovjet állam szerepe az, hogy minden eszközzel elősegítse a világforradalmat.
 
[[Trockij]] a trockizmus szót nem használta, magára úgy tekintett, mint [[Lenin]] szellemiségének őrzőjére, szemben a sztálini ferdítéssel, melynek következtében – Trockij szerint – megszűnt a [[proletárdiktatúra]] a Szovjetunióban. [[Trockij]] [[1938]]-ban saját kommunista világmozgalmat hozott létre [[Negyedik Internacionálé]] néven. A trockista irányzat azonban mindigis jelentéktelen maradt a kommunista mozgalmon belül, soha nem jutott a hatalom közelébe egyetlen országban sem.
118. sor:
=== Maoizmus ===
{{fő| Maoizmus}}
Sztálin halála után a kommunista rendszer enyhült a Szovjetunióban és a [[szovjet]] érdekövezet államaiban. [[Mao]] elítélte ezt az enyhülési folyamot, s azt [[revizionizmus]]nak nevezte. Mao egyetértett Sztálinnal az osztályharc folytatódásának kérdésében a kommunista hatalomátvétel után, sőt egyenesen a kommunista párt funkcionáriusait, a nomenklatúrát tartotta burzsoáziának, melynek érdekében áll a kaptalizmuskapitalizmus visszaállítása. A kínai [[kulturális forradalom]] meghirdetett célja éppen ennek meggátolása volt. EmelettEmellett azonban a maoizmus kifejlesztett bizonyos saját elképzeléseket, melyek különböznek a többi kommunista irányzathoz képest, a legfontosabb, hogy a a munkásság helyett a fő hangsúlyt a parasztságra helyezi, a kapitalizmus elleni harc legfontosabb módszere nem a munkások és a szakszervezetek harca, hanem a parasztfelkelés.
Mao halála után [[Kína|Kínában]] a reformista irányzatok kerekedtek felül, bár hivatalosan mind a mai napig Maot tekintik alapnak. A hagyományos maoizmus [[Albánia|Albániában]] még pár évig vezető politikai eszme maradt, egészen a két ország [[1978]]-as szakításáig, amelyet követően Albánia az [[izolacionizmus]] politikáját képviselte.
 
127. sor:
Az egyik legjelentősebb ilyen reformkommunista áramlat az [[eurókommunizmus]]. Újitásai:
* Forradalom, és erőszakmentes váltás (a kommunista társadalomra).
* A hatalom többpártrendszeri gyakorlása, egész addig amigamíg az emberek készen állnak a kommunista társadalomra.
* Feminizmus.
* Szabad szexuális orientáció, a homoszexuálisok, leszbikusok, biszexuálisok, és egyéb szexuális kisebbségek jogainak a védelme. A jelenlegi Eurókommunista pártok programjában benne van a homoszexuális házasság legalizálása.
* Szabad sajtó védelme, beszéd és veleményvélemény-nyilvánitásinyilvánítási szabadság védelme, és minden nem gazdaságra vonatkozó individuális szabadság.
* És minden nem gazdaságra vonatkozó liberális, és progresszivista érték.
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kommunizmus”