„Márciusi Front” változatai közötti eltérés

A [[népi írók]] ([[Erdei Ferenc]], [[Féja Géza]], [[Illyés Gyula]], [[Kovács Imre]], [[Sárközi György]], [[Veres Péter]]) és a [[budapest]]i Egyetemi Kör ([[Donáth Ferenc]], [[Pataki Ernő]], [[Pollner György]]) összefogásából keletkezett, ehhez csatlakoztak a [[debrecen]]i Egyetemi Kör diákjai ([[Losonczy Géza]], [[Újhelyi Szilárd]], [[Zöld Sándor]]). Sajtóorgánumuk a [[Válasz]] és a [[Tovább]] c. folyóiratok voltak. 1937. március 15-én 12 pontba foglalták programjukat. E programban demokratikus átalakítást, sajtószabadságot, szervezkedési szabadságot, a [[duna]]i népek önrendelkezésén alapuló revíziót, a nagybirtok kisajátítását,a monopoltőke korlátozását követelték, felhívták a figyelmet a zsidóság igazságtalan megbélyegzésére, s a [[Németország|német]] terjeszkedés veszélyeire. 1937. októberben jelentették meg Makói Kiáltványukat, amelyben még radikálisabban fogalmaztak. Végül 1938 végére a rendőrségi zaklatások, a perek (Erdei Ferenc, Féja Géza, Illyés Gyula, Kovács Imre és SárköziVeres GyörgyPéter<ref>A 12 pont aláírói.Sárközi György és [[Németh László]] szellemileg ott volt közvetlenül mögöttük, de ők nem voltak aláírók Bibó István információi szerint, lásd Bibó i.m.</ref> ellen indult bírósági eljárás), a fasizálódási veszély, s a belső nézetkülönbségek miatt felbomlott. Számos értelmiségi szimpatizánsa volt a mozgalomnak, köztük pl. [[Tettamanti Béla]], [[Bibó István]]).