„Zöld Sándor” változatai közötti eltérés

[[Nagyvárad]]on született, apja cipész- és kőművesmunkával tartotta el családját. Szüleivel a [[trianoni békeszerződés]] után áttelepült Magyarországra, [[Berettyóújfalu]]ban telepedtek le. Az érettségi után beiratkozott a [[debrecen]]i [[Debreceni Egyetem|Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem]] orvoskarára, [[1939]]-ben szerzett diplomát. Tanulmányai kezdetén, [[1932]]-ben [[Kállai Gyula]] beszervezte az [[KMP|illegális kommunista pártba]]. Bekapcsolódott a hivatalos ifjúsági mozgalmakba, [[1933]]-ban a [[Bihar vármegye]]i egyetemi hallgatók Tisza István Köre titkárává választották; munkája nyomán [[1936]]-ban sikerült baloldali fordulatot elérni az egyetemi Turul Szövetségben; az egyetemi reformmozgalom résztvevője. [[1937]]-ben a Debreceni Egyetemi Kör nevében ő írta alá a [[Márciusi Front]]hoz való csatlakozásról szóló nyilatkozatot. Szerkesztette a [[Tovább]] című folyóiratot. [[1942]]-től a berettyóújfalui kórház orvosa (később egy ideig a kórház Zöld Sándor nevét viselte<ref>http://nda.sztaki.hu/kereso/index.php?a=get&id=40698&pattern=debreczeni A Hajdú-Bihar megyei Tanács dr. Zöld Sándor Kórház-Rendelőintézetének 50 éves jubileumi évkönyve</ref>). A [[Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom|nyilas]] hatalomátvételt követően rövid időre illegalitásba vonult. [[1944]]. [[november 18.|november 18-án]] kinevezték Bihar vármegye [[főispán]]jává. [[1944]] decemberében tagja lett az [[Ideiglenes Nemzetgyűlés]]nek, ettől kezdve haláláig parlamenti képviselő. [[december 3.|December 3-ától]] [[1945]]. [[július 15.|július 15-éig]] az [[Ideiglenes Nemzeti Kormány]] belügyi politikai államtitkára. [[1945]] márciustól az [[Magyar Kommunista Párt|MKP]] Központi Vezetősége közigazgatási és közgazdasági osztályvezetője. [[1946]] novemberben [[Szeged]]re helyezték, ahol a városi pártbizottság titkára. Az [[MDP]] [[1948]] júniusi, alakuló kongresszusán az egyesített párt Központi Vezetősége póttagjává választották, [[1949]] szeptembertől rendes tag, [[1950]] májustól a [[A magyar kommunista pártok Politikai Bizottságának tagjai|Politikai Bizottság]] tagja. [[1948]]. [[október 30.|október 30-án]] adminisztratív államtitkárként visszakerült a [[Belügyminisztérium]]ba. [[Kádár János]] felmentése után, [[1950]]. [[június 23.|június 23-án]] őt nevezték ki belügyminiszterré. Az MDP PB [[1951]]. [[április 19.|április 19-én]] tartott ülésén [[Rákosi Mátyás]] élesen megbírálta a tárca működését, és elítélte az időközben letartóztatott „hazai”, a Márciusi Frontban szerepet vállalt kommunistáhozkommunistákhoz fűződő baráti kapcsolatai miatt. Az ülés másnapján egész családjával együtt holtan találták, a hivatalos tájékoztatás szerint végzett két gyermekével, feleségével és édesanyjával, majd öngyilkos lett. Halála napján felmentették belügyminiszteri tisztéből, és párttisztségeitől is megfosztották. Hamvait [[1957]]. [[június 1.|június 1-jén]] a Kerepesi temetőben díszsírhelyre temették, de a történtek pontos tisztázása elmaradt.