„Samas” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Link a fő ágensekre + kékítőt old a zöld vizében
2. sor:
'''Samas''' a [[babilón]]i és [[Asszíria|asszír]] nap- és igazságisten [[akkád nyelv]]ű neve. A [[sumér]] [[Utu]]nak felel meg.
 
Neve napot jelent, rokona az azonos jelentésű arab ''samsz'' (شمس) és héber ''semes'' (<big>‏‏שֶׁמֶ‏‏שׁ</big><!--eLVe, írd már be, nem találom--><!--De vajon mért is éreztem, hogy vár rám itt egy komment...? :) Amúgy nem találni kell, - meg kellene tanulni... :-)--><!--majd... a billentyűmön sincs héber betű, az enwiki Nap cikkében meg mostanáig nem találtam, mer a hülyék nem ábécérendbe rakják a nyelveket...--><!--hát itt van alant a karakterekben. gépeléshez meg nem kell héber bill. Más kifogás? :)-->) szónak. Feliratokon [[Nanna]] holdisten gyermekének nevezik, és az isteneket felsoroló listán [[Szin]] holdisten általában megelőzi, ezért úgy tűnik, a [[Nap]] alárendelt szerepet tölt be a Holdhoz[[Hold]]hoz képest. Ez összhangban van a Holdnak a [[mezopotámiai naptár]]ban betöltött fontos szerepével, egyben azzal is, hogy a civilizáció fejlődésének korábbi, nomád szakaszában a Hold volt a fontosabb, és a Nap csak a földművelés kialakulása után kezdett fontos szerepet betölteni.
 
Babilóniában a napkultusz két fő központja [[Szippar]] (ma [[Abu Habba]] lelőhely) és [[Larsza]] (ma Szenkera). A fő szentély neve mindkét helyen ''É.BARRA'' (vagy ''É.BABBARA''<!--Ha sumer logogramm, akkor mindig nagybetű, és ha egy szó, ponttal választjuk.--><!--oké, angoloknak mondd, onnan vettem :)--><!--Sejtettem. Viszont ez a BABBAR(A) tetszik, hogy újra felbukkant :)--><!--aha, az nekem is feltűnt :D -->), azaz „ragyogó ház”. A szippari templom volt a leghíresebb, de Samasnak minden nagyobb városban – [[Babilon]], [[Ur]], [[Mari]], [[Nippur]], [[Ninive]] – állt temploma. A [[Gilgames]]-eposz is említi.
 
Leggyakrabban említett tulajdonsága az igazságosság: ahogy a nap eloszlatja a sötétséget, úgy Samas is napvilágra hozza az igazságtalanságot. Az i. e. 2600 körül hatalmon lévő uri dinasztia királya, [[Ur-Engur]] kijelentette, hogy Samas igaz törvényeinek megfelelően hozza döntéseit. Több évszázaddal később [[HammurapiHammurápi babiloni király|Hammurápi]]t is Samas inspirálta arra, hogy gyűjtse össze a törvényeket, és ennek megfelelően [[HammurapiHammurápi törvényoszlopa|törvényoszlopán]] a királyt Samas imádata közben ábrázolják. Mindebből következett, hogy a napistent egyben a démonok elűzőjének is tartották, így a betegek is őhozzá folyamodtak. Ez az aspektusa látható a hozzá írt himnuszokban, melyek a babilóni irodalom remekművei.
 
A szippari és larszai Samas-kultusz annyira elhomályosította a máshol létező helyi napkultuszokat, hogy Samas egy idő után magába olvasztotta a kisebb jelentőség napisteneket, akik a segédeivé váltak. Közéjük tartozik a kocsihajtójává vált [[Bunene]], [[Atgi-makh]] férje; Kettu („igazság”) és [[Mesaru]] („jog”). Más napistenek, például [[Ninurta]] és [[Nergal]], akik más fontos kultuszközpontok patrónusai voltak, a nap különböző fázisaiként éltek tovább, Ninurta a reggeli és tavaszi nap lett, Nergal a déli és a nyári napéjegyenlőség napja. Ebben a [[szinkretizmus]]ban Samas volt az általános napisten.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Samas