„III. Richárd (dráma)” változatai közötti eltérés

Az ember természete olyan, hogy szereti a borzongást, a kegyetlenséget, a sorsszerű eseményeket, szeret azonosulni a jóval, és szereti látni a rossz bukását. Nem véletlenül volt mindig sikeres darab a ''III. Richárd''. Ez a mű azért is mindig kéznél van, mert mondanivalója a történelem bármely periódusában érvényes – ma is. A darab akkori aktualitását az adhatta, hogy nyilvánvalóvá vált: Erzsébet királynő nem fog férjhez menni, így a Tudor-ház egyenes ági leszármazottai kihalásával fennáll egy újabb trónviszály, egy újabb polgárháború lehetősége. A ''VI. Henrik'' és a ''III. Richárd'' épp mint elrettentő példát akarta a néző elé tárni a Rózsák háborújának, a polgárháborúnak a borzalmait.

 

 

Érdemes tudni a ''III. Richárd''ról, hogy az egyik legelső magyar Shakespeare-„fordítás” ez a királydráma volt, akkor még ''Tongor, vagy Komárom’ állapottya a VIII. században'' címen. Az 1878-as első magyar Shakespeare-összkiadásban Szigligeti Ede fordításában jelent meg, de ma is érvényes és rendkívül időtálló fordítását Vas István készítette el 1947-ben. A ''III. Richárd'' megszületése óta rendkívül népszerű darab, ősbemutatójától a mai napig bombasiker.