„Náray-Szabó Gábor” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
+ Sablon |
kieg. |
||
1. sor:
'''Náray-Szabó Gábor''' ([[Budapest]], [[1943]]. [[március 11.]]) magyar kémikus, egyetemi tanár, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] rendes tagja, 1996 és 1999 között főtitkár-helyettese. Az [[elméleti kémia]] és a szerkezeti biológia neves kutatója. 2006-ban az [[A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára|MTA Könyvtárának]] főigazgatójává nevezték ki. [[Náray-Szabó István]] kémikus, egyetemi tanár fia.
==
Egyetemi tanulmányait a [[Pannon Egyetem|Veszprémi Vegyipari Egyetem]]en kezdte 1961-ben, majd 1963-ban átkerült az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] (ELTE) Természettudományi Karának vegyész szakára, ahol 1967-ben szerzett diplomát.
Diplomájának megszerzése után a [[Chinoin]] gyógyszergyárban kezdett el dolgozni, majd 1968 és 1970 között a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Budapesti Műszaki Egyetem]] Fizikai Intézetében volt aspiráns. 1971-ben és 1973-ban [[Göttingen]]ben volt Humboldt-ösztöndíjjal vendégkutató.▼
== Tudományos pályafutása ==▼
1972-ben visszatért a Chinoinba, illetve a BME Fizikai Intézetébe, utóbbiba vendégkutatóként. 1977-ben az
▲Diplomájának megszerzése után a [[Chinoin]] gyógyszergyárban kezdett el dolgozni, majd 1968 és 1970 között a [[Budapesti Műszaki Egyetem]] Fizikai Intézetében volt aspiráns. 1971-ben és 1973-ban [[Göttingen]]ben volt Humboldt-ösztöndíjjal vendégkutató.
▲1972-ben visszatért a Chinoinba, illetve a BME Fizikai Intézetébe, utóbbiba vendégkutatóként. 1977-ben az [[ELTE]]-n volt vendégkutató. Egy évre rá a Chinoin tudományos információs osztályának vezetőjévé nevezték ki, amely osztályt 1990-ig igazgatott. A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után a Bionavion Biokémiai Kutatás-Fejlesztési Kft. ügyvezető igazgatója volt 1991-ig. Ezután az ELTE Természettudományi Karának elméleti kémia laboratóriumába került, ahol 1992-ben kapott [[egyetemi tanár]]i megbízást.
1981-ben választották a [[Magyar Kémikusok Egyesülete|Magyar Kémikusok Egyesületének]] elnökségi tagjává és titkárává. 1983-ban az [[egyesület]] főtitkára, 1990-ben elnöke lett. Ezt a pozícióját 1997-ig töltötte be. Ezenkívül 1990 és 1994 között a [[Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetsége]] (MTESZ) elnöke volt. 1994 és 1998 között az MTESZ elnökségének tagja volt, amelybe 2002-ben tért vissza.
1987 és 1990 között az Európai Kémikus Egyesületek Szövetsége (FECS; Federation of European Chemical Societies) főtitkára, 2002
1973-ban védte meg a biológiai tudományok kandidátusi, 1983-ban a kémiai tudományok akadémiai doktori értekezését. A Fizikai-Kémiai és Szervetlen Kémiai Bizottság tagja lett. 1990-ben a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező, 1998-ban rendes tagjává választotta. 1996 és 1999 között a tudományos [[köztestület]] főtitkár-helyetteseként dolgozott. 2006-ban kinevezték az [[A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára|MTA Könyvtára]] főigazgatójává. Emellett 1994-ben a [[párizs]]i Művészeti és Tudományos Akadémia, 2002-ben a [[Szent István Akadémia]] rendes tagjává is megválasztották.
Kutatási területe: [[elméleti kémia]], számítógépes [[molekulatervezés]], [[szerkezeti biológia]] és az elektrosztatikus enzimkatalízis elmélete (amelynek egyik kidolgozója volt).▼
2000-ben az [[Oktatási és Kulturális Minisztérium|Oktatási Minisztérium]] főosztályvezetőjévé nevezték ki, majd 2001 és 2002 között a minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes [[államtitkár]]aként dolgozott.
Az 1995-ben alakult konzervatív [[Professzorok Batthyány Köre|Professzorok Batthyány Körének]] tagja, amelynek elnökévé választották 2003-ban. Elődje a tisztségben az akkor a [[Fidesz]] kulturális tagozatának elnökévé választott [[Pálinkás József]], későbbi [[MTA]]-elnök volt. 2005-ben az [[Orbán Viktor]] által létrehozott Nemzeti Konzultációs Testület tagja volt annak feloszlásáig. Az [[Országgyűlés]] által [[2008]]. [[október 10.|október 10-én]] létrehozott [[Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács]] tagja lett.
== Munkássága ==
▲Kutatási területe: [[elméleti kémia]], számítógépes [[molekulatervezés]], [[szerkezeti biológia]] és az elektrosztatikus enzimkatalízis elmélete (amelynek egyik kidolgozója volt).
Náray-Szabó olyan módszert fejlesztett ki, amely az úgynevezett igen nagy molekulák elektrosztatikus [[potenciáltérép]]ének számítását segíti elő. Ezt széles körben alkalmazta többek között kémiai, illetve enzimreakciók, a [[kristálytan|krisztallográfia]] területén a kristálycsomagolás, valamint a hidratáció jelenségeinek vizsgálatára.
Egyik kidolgozója volt az úgynevezett [[Fragment Self Consistent Field-módszer]]nek, amelyet az enzimreakciók és a kristályhibák leírására alkalmazott. Az általa kidolgozott [[elektrosztatikus enzimkatalízis]] elméletét az enzimekben és kristályos felületeken lejátszódó reakciók értelmezésére alkalmazta. Kutatásai során hasonlósági indexet dolgozott ki, ezzel megkönnyítette a molekulák komparatív (összehasonlító) vizsgálatát.
Munkatársaival megalapította Magyarország első fehérje-krisztallográfiai laboratóriumát, amelyben számos fehérje térszerkezetét határozták meg.
== Díjai, elismerései ==
33 ⟶ 39 sor:
*Ipolyi Arnold tudományfejlesztési díj (1998)
*[[Máltai lovagrend|Máltai Lovagrend]] ezüstérme (1999)
*Pro Universitate et Scientia
*MTESZ gyémántjubileumi érme (2008)
51 ⟶ 57 sor:
== Források ==
*{{MTA1825-2002|2|916–917}}
*MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 797. old., {{ISSN
*[http://www.mta.hu/index.php?id=421&TID=538 Adatlap az MTA honlapján]
*[http://www.nemzetikonzultacio.hu/indexs.php?kat=1&cikk=4 Életrajz a Nemzeti Konzultációs Testület honlapján]
*[http://mycite.omikk.bme.hu/search/slist.php?lang=0&AuthorID=10001380
{{A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára vezetői}}
| |||