„Europa” változatai közötti eltérés

Visszavontam Vargamate (vita) szerkesztését (oldid: 6496440) Ezt nem így kellett volna.
(Átirányítás ide: Europa (hold))
(Visszavontam Vargamate (vita) szerkesztését (oldid: 6496440) Ezt nem így kellett volna.)
{{redir2|Europé|Az|Európa (mitológia)}}
#REDIRECT [[Europa (hold)]]
 
{{Égitest infobox | felfedezése = igen | fizikai tulajdonságok = igen | háttér = palegreen
|név = Europa
|kép = [[Fájl:Europa-moon.jpg|none|250px|A Galilei-űrszonda felvétele.]]
|felfedező = [[Galileo Galilei|G. Galilei]] és [[Simon Marius|S. Marius]]
|felfedezés ideje = [[1610]]. [[január 7.]]
|sugár = 671 079 [[kilométer|km]] (0,004486 [[Csillagászati egység|CSE]])
|excentricitás = 0,0101
|periapszis = 664 300 (0,00444 CSE)
|apoapszis = 677 900 km (0,00453 CSE)
|keringési periódus = 3,5511810 nap (0,0097423 év)
|pálya kerülete = 4 216 100 km (0,028 CSE)
|min sebesség = 13,601 km/s
|átl sebesség = 13,740 km/s
|max sebesség = 13,879 km/s
|inklináció = 1,78° (az ekliptikához)<br/>0,464° (a Jupiter egyenlítőjéhez)
|átlagos átmérő = 3 121,6 km<br>(0,245 Földnyi)
|felszín területe = 3,6{{e|7}} [[négyzetkilométer|km<sup>2</sup>]]<br>(0,060 Földnyi)
|térfogat = 1,593{{e|10}} [[köbkilométer|km<sup>3</sup>]]<br>(0,015 Földnyi)
|tömeg = 4,80{{e|22}} [[kilogramm|kg]]<br>(0,008 Földnyi)
|sűrűség = 3,014 g/cm<sup>3</sup>
|felszíni gravitáció = 1,314 [[Nehézségi gyorsulás|m/s<sup>2</sup>]] (0,134 ''g'')
|szökési sebesség = 2,025 km/s
|forgási periódus = megegyezik a keringési periódussal
|tengelyferdeség = 0°
|albedó = 0,64
|látszólagos fényesség = 5,3
|hőm = 50/103/125 [[Kelvin|K]]
|atmoszféra = igen
|légköri nyomás = 1 [[Pascal (mértékegység)|µPa]]
|atmoszféra összetevők = [[Oxigén]] 100%
}}
 
Az '''Europa''' a [[Jupiter (bolygó)|Jupiter]] negyedik legnagyobb [[hold]]ja. [[1610]]-ben fedezte fel [[Galileo Galilei]]. Névadója ''Europé'' föníciai hercegnő.<ref>[http://babszerabab.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=18268 Irodalom Mitológia Csillagászat]</ref>
 
A hold nagyobb a [[Plútó (törpebolygó)|Plútó]]nál és az [[Erisz]]nél is, kinézete a [[Merkúr]]éra hasonlít: kőhold, sok kráterrel, felszíne kásás jég, alatta víz. Távolsága a Jupitertől 6 millió km.
 
Bár az Europa felszíni hőmérséklete legfeljebb a −160&nbsp;°C-ot éri el, feltételezhető, hogy a jégkéreg alatt egy, akár 90&nbsp;km mély vízóceán található.
 
==Felfedezése==
Europa felfedezését az olasz tudósnak, [[Galileo Galilei]]nek tulajdonítják, aki 1610-ben egyszerű távcsövét a [[Jupiter]]re irányította. A négy nagy jupiterholdat – az [[Io]]t, Europát, [[Ganimédesz]]t ill. [[Kallisztó]]t – Galileo-holdaknak is nevezik. E holdak olyan fényesek, hogy már egy [[binokulár]]ral vagy kisebb [[távcső]]vel is megfigyelhetők.
 
A német [[Simon Marius]] az 1614-ben megjelent [[Mundus Jovialis]] című könyvében a felfedezést magának tulajdonította, állítva, hogy ő már néhány nappal Galilei előtt felfedezte a holdakat. Galilei ezt kétségbe vonta és Marius munkáját egyszerűen plágiumnak titulálta. A mai tudásunk alapján azonban nem kizárható, hogy a holdakat Marius Galileitől függetlenül felfedezte; a holdak elnevezése mindenesetre tőle származik.
 
A holdat a görög mitológiai alak, [[Zeusz]] egyik szeretője után nevezték el. Bár Simon Marius már röviddel a felfedezés után az ''Europa'' nevet javasolta, ez sokáig nem volt használatos és csak a [[20. század]] közepén terjedt el. Korábban a Galilei-holdakat római számokkal jelölték, így az Europa a ''Jupiter II'' nevet viselte.
 
==Keringési pálya==
Az Europa [[retrográd]] irányban 3 nap 13 óra és 14,6 perc alatt kerüli meg a Jupitert, tőle 671&nbsp;079&nbsp;km közepes távolságra. A keringési pálya excentrítása 0,0101, azaz a Jupiter-közeli és Jupiter-távoli pont (periapszis és apoapszis) csak 1,01%-kal tér el a fél nagytengelytől. A hold pályasíkja csak 0,464°-os szöget zár be a Jupiter egyenlítői síkjával; keringési ideje pedig a hozzá képest külső és belső szomszéd holdakkal 1&nbsp;:&nbsp;2, ill. 2&nbsp;:&nbsp;1 pályarezonanciában áll, azaz míg az Europa két keringést végez, addig az [[Io]] négyszer, a [[Ganimédesz]] egyszer kerüli meg a Jupitert.
 
==Szerkezet és fizikai adatok==
[[Fájl:PIA01130 Interior of Europa.jpg|thumb|left|Az Europa belső felépítése]]
 
Az Europa közepes átmérője 3121,6&nbsp;km, míg átlagos sűrűsége 3,014 g/cm³. A hold felépítése hasonlít a Föld-jellegű bolygókéhoz, mivel jórészt szilikátalapú kőzetekből áll. A külső héja [[víz]]jégből (10–15&nbsp;km), illetve folyékony vízből (90&nbsp;km) áll; míg a hold kisméretű magja [[vas]]ból tevődik össze. Az Europa felszínének [[albedó]]ja 0,64, így az egyik legvilágosabb a [[Naprendszer]] ismert holdjai közül. Ez azt jelenti, hogy a beeső napfény 64%-át visszaveri a felszín. E felszín – bár nem különösebben mély barázdákkal van tagolva – meglepően sík. Csak kevés olyan felszíni struktúrát találtak, mely magasabb néhány száz méternél.
 
Az Europán csak kevés becsapódási [[kráter]] található, melyek közül csak háromnak nagyobb az átmérője 5&nbsp;km-nél.
 
[[Fájl:Europa Pwyll.jpg|thumb|left|A Pwyll kráter.]]
 
A legnagyobb kráter, a ''Pwyll'', 26&nbsp;km átmérőjű és egyben az Europa egyik legfiatalabb [[geológia]]i struktúrája. A becsapódás során a mélyből több ezer kilométerre világos anyag dobódott ki. Az [[üstökös]]ök és [[aszteroida|aszteroidák]] becsapódási gyakoriságának becslése legfeljebb 30 millió évben határozza meg a felszín korát. A sima felszín és annak struktúrái erősen emlékeztetnek a [[Föld]] sarkköri régióinak jégmezeire. Feltételezik, hogy a hold jégből álló kérge alatt folyékony víz[[óceán]] található, melyet az [[árapály]]erők melegítenek. Az Europa felszínének hőmérséklete az [[egyenlítő]]n csak 110 K (kb. −160&nbsp;°C), míg a sarkokon 50 K (kb. −220&nbsp;°C). Ilyen körülmények között a vízjég betonkeménységű. A legnagyobb látható kráterek vízjéggel töltődtek fel, és ezzel „elsimították” a felszínt. Ebből a folyamatból, valamint az árapályerők által előidézett hőtermelésből arra lehet következtetni, hogy a hold jégkérge 10–15&nbsp;km vastag, míg az alatta fekvő óceán akár 90&nbsp;km mély is lehet.
 
Az Europa legfeltűnőbb jellegzetességei a teljes felszínt beborító, keresztül-kasul futó árkok és barázdák vagy más néven ''lineák''. Ezek erőteljesen hasonlítanak a földi jégmezők repedéseire és vetődéseire. A nagyobbak megközelítőleg 20&nbsp;km szélesek, külső vonalaik elmosódottak, a belső részeik pedig fehér anyagból állnak.<ref name="Geissler1998">{{cite web
|title=Evolution of Lineaments on Europa: Clues from Galileo Multispectral Imaging Observations |author=Geissler, Paul E.; Greenberg, Richard; ''et al.''
|year=1998
|url=http://www.sciencedirect.com/science?_ob=ArticleURL&_udi=B6WGF-45K1008-2F&_user=10&_rdoc=1&_fmt=&_orig=search&_sort=d&view=c&_acct=C000050221&_version=1&_urlVersion=0&_userid=10&md5=e07fc794760364108153faa049c4b4cf
|accessdate=2009-09-23 }}</ref> A kriovulkanizmus vagy a meleg vízből álló – eddig még nem bizonyított – [[gejzír]]ek kitörése is létrehozhatja a lineákat, mely folyamat során a jégkéreg széttolódik.<ref name="Figueredo2003">{{cite web
|title=Resurfacing history of Europa from pole-to-pole geological mapping
|author=Figueredo, Patricio H.; and Greeley, Ronald
|year=2003
|url=http://www.sciencedirect.com/science?_ob=ArticleURL&_udi=B6WGF-4B28TH7-7&_user=10&_rdoc=1&_fmt=&_orig=search&_sort=d&view=c&_acct=C000050221&_version=1&_urlVersion=0&_userid=10&md5=ec75f638368d30b181df7d17da020644
|accessdate=2009-09-23 }}</ref> Részletes felvételek azt mutatják, hogy a jégkéreg részei egymáshoz képest eltolódtak, ill. összetöredeztek, melynek következtében kialakult a jégmezők jelenlegi mintája. A hold héjának mozgását az árapályerők okozzák, melyek a felszínt akár 30 méterrel megemelik vagy lesüllyesztik. Az Europa a [[Jupiter]] többi holdjához hasonlóan kötött keringésű, így mindig ugyanazt a felét mutatja a bolygó felé. Ennek következtében a jégmezőknek egy bizonyos, előre meghatározható mintát kellene felvenniük, azonban a részletes felvételeken csak a geológiailag legfiatalabb területek mutatják e mintázatot. Ez azzal magyarázható, hogy az Europa felszíne valamivel gyorsabban mozog, mint a belső [[köpeny]] és a [[mag]]. A jégkéreg a hold belsejével a közöttük fekvő óceán miatt mechanikailag nem érintkezik, mozgását így a Jupiter gravitációs ereje is befolyásolja.<ref name="Hurford2006">{{cite web
|title=Cycloidal cracks on Europa: Improved modeling and non-synchronous rotation implications |author=Hurford, Terry A.; Sarid, Alyssa R.; and Greenberg, Richard
|year=2006
|url=http://www.sciencedirect.com/science?_ob=ArticleURL&_udi=B6WGF-4M645DK-6&_user=10&_rdoc=1&_fmt=&_orig=search&_sort=d&view=c&_acct=C000050221&_version=1&_urlVersion=0&_userid=10&md5=1d983b9bb7b16c980ee900dbaf61e277
|accessdate=2009-09-23 }}</ref> A [[Galileo]] és a [[Voyager-program|Voyager]] szondák fényképeinek összehasonlítása azt mutatta, hogy az Europa jégkérge megközelítőleg 12&nbsp;000 év alatt végez egy teljes fordulatot.<ref name="Kattenhorn">{{cite journal
|last=Kattenhorn
|first=Simon A.
|title=Nonsynchronous Rotation Evidence and Fracture History in the Bright Plains Region, Europa |journal=Icarus
|volume=157
|pages=490–506
|year=2002
|doi=10.1006/icar.2002.6825
|url=http://adsabs.harvard.edu/abs/2002Icar..157..490K }}</ref>
 
[[Fájl:Europa Chaos.jpg|thumb|left|A Conomara Chaos terület.]]A felszíni struktúrák egy másik típusa a kör ill. ellipszis alakú képződmények, más néven ''lenticulák'' (a latin folt szóból). Ezek egy része kiemelkedés (dóm), másik része pedig mélyedés vagy sötét folt. A foltokat feltehetően a felszálló melegebb jég hozza létre, hasonlóan a [[Föld]] kérgének magmakamráihoz.<ref name="diapir">{{cite web
|title=Europa: Tidal heating of upwelling thermal plumes and the origin of lenticulae and chaos melting
|author=Sotin, Christophe; Head III, James W.; and Tobie, Gabriel
|year=2001
|url=http://planetary.brown.edu/planetary/documents/2685.pdf
|accessdate=2009-09-23
|format=PDF }}</ref> A dómok a folyamat során felemelkednek, míg a sötét, sík foltok feltehetően megfagyott vízjégből állnak. A kaotikus területek, mint például a ''Conomara Chaos'', egy kirakós játékhoz hasonlóan széttöredezett darabokból formálódtak, melyeket sima jég vesz körül. Kinézetük egy megfagyott tóban úszó jéghegyre hasonlít.<ref name="Goodman">{{cite web
|title=Hydrothermal Plume Dynamics on Europa: Implications for Chaos Formation
|author=Goodman, Jason C.; Collins, Geoffrey C.; Marshall, John; and Pierrehumbert, Raymond T. |url=http://www-paoc.mit.edu/paoc/papers/europa_plume.pdf
|accessdate=2009-09-23 |format=PDF }}</ref>
 
Egy másik elmélet szerint a lenticulák kis méretű kaotikus területek, a mélyedések és dómok pedig csak a Galileo szonda korlátozott felbontású fényképeinek félreértelmezése. Ez az elmélet feltételezi, hogy a jégréteg túl vékony ahhoz, hogy ilyen felszíni képződményeket elbírjon.<ref name="thinice">{{cite journal |title=Tidal Heat in Europa: Ice Thickness and the Plausibility of Melt-Through |author=O'Brien, David P.; Geissler, Paul; and Greenberg, Richard |journal=Bulletin of the American Astronomical Society |year=2000 |month=October |volume=30 |pages=1066 |url=http://adsabs.harvard.edu/abs/2000DPS....32.3802O }}</ref>
<ref name="Greenberg2008">{{cite web |title=Unmasking Europa |author=Greenberg, Richard |year=2008 |url=http://www.springer.com/astronomy/book/978-0-387-47936-1 }}</ref>
 
==Conamara Chaos==
[[Image:PIA01296 Conomara Chaos regional view.jpg|thumb|300px|right|Színerősített kép a Conamara Chaos egy részéről, arról a területről, ahol két nagy törésvonal keresztezi egymást. A fehér területek a 26&nbsp;km átmérőjű Pwyll kráter kidobott törmelékei. Ez a kráter mintegy 1000 kilométernyire délre található ettől a vidéktől.]]
 
A '''Conamara Chaos''' vidéke a földi Conamara területről kapta a nevét, amely [[Írország]]ban található. Conamara Chaost az Europa szétszakadó, majd újrahegedő jégkérge alakítja ki. Olyan jégtáblák alkotják, amelyek föltöredeztek, elmozdultak, egy részük visszasüllyedt már, de néhány korábbi tábladarabot még rekonstruálni lehet a látható táblatöredékekből. Ezt a területet arra hozzák föl példának gyakran, hogy az Europa jégkérge alatt egy felszínalatti óceán húzódik.
 
==Légkör==
A [[Hubble űrtávcső]] felvételei egy nagyon vékony, oxigénből álló [[légkör]] létezésére utalnak, 10<sup>−11</sup> bar nyomással. Feltételezik, hogy az oxigén a napsugárzás hatására a jégkéregből keletkezik, melynek során a vízjég [[oxigén]]re és [[hidrogén]]re bomlik. A könnyű hidrogén elszökik a világűrbe, a nehezebb oxigént azonban visszatartja a hold gravitációja. A légkör az oxigénen kívül [[szén-dioxid]]ot is tartalmazhat kis mennyiségben, melyet már nehezebb kimutatni.<ref>[http://www.psrd.hawaii.edu/Sept98/EuropaSalts.html Europa's Salty Surface] – Hawai'i Institute of Geophysics and Planetology, Szerző: Taylor, G. Jeffrey – 1998. szeptember 24.</ref>
 
==Mágneses mező==
A Galileo szonda holdmegközelítései során gyenge [[mágneses mező]]t mértek, mely erőssége ¼-e a [[Ganimédesz]]ének. A mező változik, miközben a hold a [[Jupiter]] összetett [[magnetoszféra|magnetoszféráján]] keresztülhalad. A Galileo adatai arra utalnak, hogy a hold felszíne alatt egy elektromos vezető folyadék található, például egy sósvízi óceán. [[Színképelemzés]]i vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a vöröses vonalak és a felszíni struktúrák sókban, például a magnéziumoxidban gazdagok. Mivel a kimutatott sók rendszerint színtelenek, így a vöröses színezetet más elemek, például a [[vas]] illetve a [[kén]] is okozhatják. A mágneses mező másik felét a Jupiter hatalmas tömegvonzása okozza, úgy minta Ganymedesnél.
 
==Élet az Europán==
A folyékony [[víz]] feltételezhető létezése spekulációkat indított el arról, hogy az Europa óceánjaiban létezhet-e [[élet]]. A Földön ugyanis olyan életformákat is felfedeztek, melyek szélsőséges körülmények között, napfény hiányában léteznek, a tengerfenék meleg vizű forrásaiban vagy az antarktiszi [[Vosztok-tó]]ban.<ref>
[http://science.nasa.gov/newhome/headlines/ast12mar98_1.htm Exotic-looking microbes turn up in ancient Antarctic ice] – Science@NASA – 1998.03.18.</ref><ref>[http://www.earthinstitute.columbia.edu/news/story3_2_01.html Miles Below Antarctic Ice, a Freshwater Lake May Harbor Ancient Life] – Columbia University: Earth Institute, Los Angeles Times, – 2001.03.03.
</ref> Bizonyítékok erre az elméletre még nincsenek, így ezt a későbbi űrszondáknak kell tisztázniuk. A tervek szerint egy önálló [[kriobot]] a felszíni leszállás után átolvasztaná magát a jégkérgen és a hold óceánjába egy kisméretű robot-tengeralattjárót engedne. Mielőtt azonban ez a küldetés megvalósulhat, a következő évtizedben szükséges lenne elindítani az [[Jupiter Europa Orbiter]] ''(JEO)'' nevű szondát, mely az Europa körül pályára állva a holdat részletesen tanulmányozná és adataival elősegítené a későbbi küldetések leszállóhelyeinek kiválasztását.
 
A későbbi leszállóegység számára a felszín elemzése és háromdimenziós modelljének építése már megkezdődött, az előzetes vizsgálatok alapján a legígéretesebb leszállóhelyek a jégpáncél egymástól távolodó lemezei közötti, vízjéggel kitöltött, több kilométer széles, viszonylag sík repedések.<ref>
{{cite web|url=http://hirek.csillagaszat.hu/galilei-holdak/20090910-leszallohelyek-az-europan.html|title=Hova érdemes leszállni a jeges jupiterhold felszínén?|last=Molnár|first=Péter|date=2009-09-10|publisher=[http://hirek.csillagaszat.hu/ Hírek.csillagászat.hu]|accessdate=2009-09-10}}</ref>
 
== Lásd még ==
 
== Külső hivatkozások ==
{{commonscat|Europa (moon)}}
 
*[http://index.hu/tudomany/urkutatas/2009/09/10/hol_lakjunk_ha_elhagytuk_a_foldet/ Hol lakjunk, ha elhagytuk a földet?] (az Index cikke az Európáról, 2009. szeptember 10.)
 
==Jegyzetek==
{{források}}
 
{{Jupiter-holdak}}
 
{{Portál|Csillagászat}}
 
[[Kategória:Jupiter-holdak]]
 
{{Link FA|pt}}
{{Link FA|ru}}
{{Link FA|en}}
 
[[en:Europa (moon)]]
[[als:Europa (Mond)]]
[[ar:أوروبا (قمر)]]
[[ast:Europa (lluna)]]
[[be:Еўропа, спадарожнік Юпітэра]]
[[bg:Европа (спътник)]]
[[br:Europa (loarenn)]]
[[bs:Evropa (mjesec)]]
[[ca:Europa (satèl·lit)]]
[[co:Europa (astrunumia)]]
[[cs:Europa (měsíc)]]
[[da:Europa (måne)]]
[[de:Europa (Mond)]]
[[el:Ευρώπη (δορυφόρος)]]
[[eo:Eŭropo (luno)]]
[[es:Europa (satélite)]]
[[et:Europa]]
[[eu:Europa (satelitea)]]
[[fa:اروپا (ماه)]]
[[fi:Europa (kuu)]]
[[fr:Europe (lune)]]
[[frp:Eropa (satèlite)]]
[[ga:Europa (gealach)]]
[[gl:Europa (lúa)]]
[[he:אירופה (ירח)]]
[[hr:Europa (mjesec)]]
[[hy:Եվրոպա (արբանյակ)]]
[[id:Europa (bulan)]]
[[io:Europa (satelito)]]
[[it:Europa (astronomia)]]
[[ja:エウロパ (衛星)]]
[[ko:에우로파 (위성)]]
[[la:Europa (satelles)]]
[[lb:Europa (Mound)]]
[[lt:Europa (palydovas)]]
[[lv:Eiropa (pavadonis)]]
[[mr:युरोपा (उपग्रह)]]
[[nds:Europa (Maand)]]
[[nl:Europa (maan)]]
[[nn:Jupitermånen Europa]]
[[no:Europa (måne)]]
[[pl:Europa (księżyc)]]
[[pt:Europa (satélite)]]
[[ro:Europa (satelit)]]
[[ru:Европа (спутник)]]
[[scn:Europa (satèlliti)]]
[[sh:Europa (mjesec)]]
[[simple:Europa (moon)]]
[[sk:Európa (mesiac)]]
[[sl:Evropa (luna)]]
[[sr:Европа (сателит)]]
[[sv:Europa (måne)]]
[[szl:Ojropa (kśynžyc)]]
[[tg:Европа (радиф)]]
[[th:ยูโรปา (ดวงจันทร์)]]
[[tr:Europa (uydu)]]
[[tt:Аурупа (юлдаш)]]
[[uk:Європа (супутник)]]
[[vi:Europa (vệ tinh)]]
[[zh:木卫二]]
[[zh-classical:木衛二]]