„Mátray Gábor” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
lektor-sabl-le |
forráspótl. |
||
9. sor:
[[1837]]-ben jegyzőként vett részt a neves könyvgyűjtő, [[Jankovich Miklós]] hatalmas gyűjteményének átvételében és feldolgozásában a [[Országos Széchényi Könyvtár|Széchényi Könyvtár]] számára. Amikor a [[Nemzeti Színház|nemzeti színház]] [[1837]]-ben megnyílt, a színházi megyei bizottság őt választotta meg igazgatónak, de csak rövid ideig maradt ebben az állásban. [[József nádor]] a [[Magyar Nemzeti Múzeum|nemzeti múzeum]] egyes gyűjteményeinek rendezésével őt bízta meg, majd [[1846]]-ban a Széchényi Könyvtár őrévé nevezte ki, s e hivatalát közel 30 évig viselte.
==Műveiből==
1. Verzeichniss der Mitlgieder des Pester und Ofner Musikvereins im Jahre 1836-37. Pest.
2. A pestbudai hangászegyesület kormányzó bizottságának jelentése. U. ott, 1837., 1838. és 1839-re. (Magyar és német szöveggel). Három füzet.
3. Különbféle ájtatos énekek. Verschiedene fromme Lieder. Sopron, 1840. (Névtelenül.)
4. Pestbudai hangászegyesület igazgatása alatt nyilvános énekiskola szabályai és első alapítóinak névsora. Pest, 1840. (Magyar és német szöveg).
5. A pestbudai hangászegyesület évkönyve. U. ott, 1840-64. XXV évfolyam. (Magyar és német szöveg. Az 1852-ben: A budapesti zeneintézetek és a mostani zenede története).
6. Az 1836. évben alapított pestbudai hangászegyesület szabályai. U. ott, 1841. (Németül: U. ott, 1841.).
7. A pestbudai hangász egyesület nyugpénzintézetének alapszabályai. U. ott, 1841.
8. A pestbudai hangászegyesület igazgatása alatti nyilvános énekiskola növendékei. U. ott, 1841.
9. A nemzeti képcsarnokok alakító egyesület alapszabályai. U. ott, 1845.
10. A nemzeti képcsarnokot alakító egyesület évkönyve. U. ott, 1845-61. XVII évf.
11. Pyrker János László egri patriarchaérsek képtára a m. nemzeti múzeum képcsarnokában. U. ott, 1846. (2. bőv. kiadás. U. ott, 1851. Németül U. ott, 1851.).
12. Kimutatás néhai Horvát István Széchenyi-országos könyvtári őr könyvtára s ehhez tartozó gyűjtemények felől, az ország nádorispánjához 1846. Kisasszonyhó 16. napján az említett nagytudományú férfiú végintézete teljesítője Károlyi István, Reseta János s Waltherr László által felterjesztett részletes irományokkal. U. ott. (Névtelenül.).
13. Emlékbeszéd Horvát István Széchenyi-országos könyvtári őr fölött a magyar nemzeti múzeumban 1847. jún. 13. U. ott, 1847.
14. A magyar nemzeti múzeumban létező nemzeti képcsarnok ünnepélyes megnyitása 1851. szept. 8. U. ott, 1851.
15. Történeti, bibliai és gunyoros magyar énekek dallamai a XVI. századból. A m. tud. akadémia megbizásából megfejtve. U. ott, 1850. (I. köt. 1. füzet).
16. Magyar népdalok egyetemes gyűjteménye. U. ott, 1852., 1854., 1858. (I. k. 1. és 2. f., II. k. 1. f. Kettős kiadásban: magyarul és németül).
17. Dicsértessék a Jézus Krisztus. Dal, zongorakisérettel. U. ott, 1855.
18. Dicsének a boldogult szűz Mária szeplőtlen fogantatásáról. Pályanyert szövegét írta Szabó Imre, zenéjét m. U. ott, 1858. (Melléklet a Religio 50. számához).
19. Krisztus az olajfák hegyén. Ima dalmű. (Oratorium). Zenéjét szerzé Beethoven Lajos. Magyar szöveggel először adatott elő Pesten a m. n. múzeum dísztermében 1860. ápr. 1. U. ott.
20. Dalok a XVI. századból négy énekszóra zongorakisérettel. U. ott, 1860. (Tinódi Sebestyén arczk.).
21. Két beszéde a szavalati tanszék ügyében, mint a pest-budai zenede igazgatójának. U. ott, 1861.
22. Beszéde a szavalati tanszék ügyében, mint a pest-budai zenede igazgatójának 1865. jan. 8. U. ott. (Különny. a zenede Évkönyvéből).
23. A rendszeres szavallattan alaprajza. Tankönyvül írta. U. ott, 1861.
24. Megnyitó beszéd a pest-budai zenedei szavalat-osztály megnyitása másod évfordulati napjának megülése alkalmával. U. ott, 1862.
25. Egyetemes szövegkönyv a pest-budai zenede négyszázados ünnepélye alkalmával 1865-ben tartott zeneelőadásokhoz. U. ott, 1865.
26. A magyar nemzeti múzeum korszakai. U. ott, 1868.
27. A Konstantinápolyból legujabban érkezett négy Corvin-codexről. U. ott, 1870. (Értekezések a nyelv és széptudom. köréből II. 1.).
28. Vallomás a halál előtt. Hármas Illés. U. ott, év n.
==Jelentősége==
Munkássága jelentős volt a zenetörténet terén is. Régi [[kódex]]ekből ő betűzte ki legelőször [[Tinódi Lantos Sebestyén|Tinódi Sebestyén]] dalait s más régi magyar énekeket, melyeket 1860-ban a [[Magyar Tudományos Akadémia]] ki is adott. Ő rendezett hazánkban legelőször történeti hangversenyeket és ő adott ki először nagyobb magyar népdalgyűjteményeket is. Mint a [[Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium |nemzeti zenede]] igazgatója sokat tett a zenei szakképzés és műveltség fejlesztésének terén. Az 1850-es években az összes magyar dal kiadását tervezte magyar és német nyelven zongorakísérettel, de e vállalkozásból csak néhány füzet jelenhetett meg, pártolók és anyagi fedezet híján.
==Forrás==
* [http://mek.oszk.hu/03200/03237/index.phtml Bene Zoltán: Az újságíró és könyvtáros Mátray Gábor]▼
*{{szinnyei}}[http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/m/m15508.htm]
==Külső hivatkozások==
* [http://www.agt.bme.hu/staff_h/varga/foto/kerepesi/matray.html Mátray Gábor sírja a Kerepesi temetőben] (fénykép)<!--születési dátum nem egyezik, de úgy tűnik, az 1797 a helyes-->
▲* [http://mek.oszk.hu/03200/03237/index.phtml Bene Zoltán: Az újságíró és könyvtáros Mátray Gábor]
{{Az Országos Széchényi Könyvtár őrei és (fő)igazgatói}}
| |||