„Reinitz Béla” változatai közötti eltérés

Ezt követően 12 éven keresztül él hazájában úgy megtűrtként, hogy hivatalosan színpad közelében sem tartózkodhat szinte, dalait lassan elfeledik, és feszítő némaság veszi körül, zeneszerzői munkásságot nem fejthet ki. Néhány bátor előadó, mint például a sanzonművészet két kimagasló egyénisége, [[Medgyaszay Vilma]] és [[Neményi Lili]] műsorán tartja Ady-dalait, de ez minden. Nyaranta a szélesre tárt ablakok mellett a [[Pasaréti út]]i házakból többen figyelhetik Reinitz elementáris zongorajátékát, amely hangok [[Jávor Pál]] villájából szűrődnek ki. A némaság betegséggé alakul benne, s a pesti zsidó kórház állandó lakójává lesz. A közben életbe lépő törvények korábbi elszigeteltségét csak tetézik. Jó barátok, művészek, költők, írók, színészek és színésznők csöndes szeretete az egyetlen vékonyka szál, ami egy darabig ezen a földön itt tartja őt.

Aztán 1942-től fogva már ez sem. Abban a korban volt ő baloldali, amely korban ebből erényt nem lehetett kovácsolni. Amikor meg lehetett volna, akkor csupán munkásdalait engedték szárnyalni, Ady istenes, és egészséges nemzeti tudatról valló megzenésített verseit túlzottan nacionalistának tartva, mellőzik valamelyest. Például Ady-dalainak jó része a ma emberének ismeretlen, pedig nagy kincse sanzonirodalmunknak. Itthon kissé lenézett, és kevéssé művelt műfaj ma a sanzon; míg Párizsban a költészet mellett foglal helyet a Parnasszuson, addig nálunk a könnyű műfaj pecsétjével a „futottak még” kategóriában várja sorsa jobbra fordulását, Reinitz tengernyi sanzonjával egyetemben.

==Főbb dalai, sanzonjai==