„Akkád Birodalom” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ELVe (vitalap | szerkesztései) |
a kiegészítés/mini |
||
1. sor:
[[Fájl:AlterOrient.png|bélyegkép|jobbra|400px|Az Akkád Birodalom i. e. 2000 körül]]
Az '''Akkád Birodalom''' a [[sumer]] területektől északra helyezkedett el, melynek központja Akkád város volt, [[Kis (város|Kis)]] és [[Babilon]] közelében, melyet a [[sumer királylista]] szerint [[Sarrukín]] alapított. Pontos helye nem ismeretes. Neve először az agadei dinasztiának a felirataiban tűnt fel. Az [[akkádok]] szinte egy időben telepedtek le a [[Tigris (folyó)|Tigris]] és az [[Eufrátesz]] folyók közti síkságra. Hamarosan [[városállam]]okat hoztak létre, majd ''Sarrukín'', [[Agade]] (jelentése sumer nyelven "tűzkorona, tűzkoszorú") város királya, a dinasztia alapítója sorra hódította meg a többi akkád várost, végül leigázta a sumer területeket is. Ezzel [[i. e. 24. század|i. e. 2350]] táján létrejött a [[világtörténelem]] első ismert [[birodalom|birodalma]].
==Előzmények==
Az akkád ősrégi turáni származásu nép az [[Eufrátesz]] völgyéből, Babilonia területén, amely nemcsak azáltal nevezetes, hogy a legrégibb eddig ismert kulturának megalapítója, hanem egyúttal az által is, hogy nyelvének gyökszói feltünően megegyeznek különösen a [[török]] és a [[magyar]] nyelv gyökeivel, valamint [[nyelvtan]]a is a [[turán]]i nyelvek sajátságait mutatja. Az ország északi részét Akkádnak, a déli részét Szumériának nevezték, a nép őshazája azonban a [[közép-ázsia]]i [[fensík]]. Történelmét a fenmaradt emlékek ([[ékírás|ékiratok]]) alapján körülbelül a [[i. e. 5000]]. évig kisérhetjük vissza. Eleinte [[patizi]] címü papi fejedelmek uralkodnak a nép felett, de már körülbelül i. e. 4500. a [[szirgulla]]i patizik helyébe a szirgullai királyok lépnek. A legnagyobb patizi [[Gudia]] volt, aki 3100 körül [[Élam]], Ur és Akkad tartományok fejedelmeit legyőzi és székhelyét Szirgullából Urba helyezi át; építményeket létesít, a szépművészetet s a kereskedelmet hatalmasan pártolja és alatta a vallás is átalakul, mely eredetileg az ég és föld tisztelete és [[samaizmus]] volt. Már egyik előde, Úr-Bau alatt, mint az erősen növekvő [[semita]] bevándorlás nyomai, mutatkoznak egyes tartományokban semita papkirályok;[[i. e. 2700]]-2500. már semita királyokkal is találkozunk, akiknek sorozatát azonban i. e. 2403-2035. megint tizenegy turáni származásu király szakítja félbe. Azután megszakítás nélkül következnek a semita dinasztiák. A bevándorló semiták először az északi tartományt változtatták át semita állammá; még előbb azonban a még inkább északra fekvő Assziriát, amely hasonlóképen eredetileg akkád gyarmat volt. Az ilykép keletkező semita birodalom, miután [[Khamarrugas]] (i.e. 1923-1868) székhelyét Babiloniába helyezte át, nevét is megváltoztatta és a babiloniai birodalom nevét vette fel. A szumériai ékiratokat Rawlinson fedezte fel először Sardanapal könyvtárában és ő, valamint [[Hincks]] akkád feliratoknak nevezte azokat. Halévy hipotézisét, hogy a szumériai irás pusztán a semita asszir-babiloni nyelvnek a papok által szerkesztett titkos irása volna, [[Hommel Frigyes]] döntötte meg a szumériai-akkád nyelvtan és szójegyzék összeállításával, mely a nyelvnek turáni voltát kétségtelenné teszi.
==Sarrukín==
30 ⟶ 33 sor:
* Usborne Képes Világtörténelem. Az ókori Kelet. Park Könyvkiadó 1994.
* Magyar Nagylexikon 1.kötet. Akadémiai Kiadó 1993.
*http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/098/pc009808.html
==Lásd még==
{{Commonscat|Akkad}}
| |||