„Tordai-hasadék” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Vaczykz (vitalap | szerkesztései)
Vaczykz (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
11. sor:
[[III. Endre]] király [[1291]]-ben tordai kereskedők részére kiállított kiadott kiváltságlevele említi először <i>Thorda hasadékja</i> néven, később <i>Torda Hasadéka</i> és <i>Torda-hasadék</i> neveket használták [[1767]]-től, majd [[1804]]-től a <i>Tordai hasadék</i> név terjedt el és használatos ma is annak ellenére, hogy történetileg és logikai szempontból helyesebb a <i>Tordahasadék</i> alak.
 
A kb. 2 km hosszú szakadékon az [[Aranyos]]ba ömlő [[Hesdát-patak]] folyik át. A hasadék két oldalán Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi [[mészkő]]gerinc húzódik, ezen sziklafalak 250-300 méter magasak. A falakban 32 feltárt barlang van, ezek közöl a legnagyobb a Porlik-barlang (75 méter hosszú, 19 méter széles és 11 méter magas. Itt lakozó védett madárfajok a [[kövirigó]], [[hantmadár]], [[hajnalmadár]]. 2005-ben a német Geo szaklap által szervezett biodiverzitás napján 320 lepkefajt azonosítottak.[http://www.hirek.ro/newz.php?id=10678&categoryid=6]
 
==Geológiai felépítése, keletkezése==
22. sor:
[[Nyárády Erazmus Gyula]] felmérése alapján a [[Románia|Romániában]] előforduló 3500 [[növények|növényfajból]] itt 997 található meg. A csúcsok árnyékában, a szélvédett szorosokban és a sziklahajlatok között megmaradtak a különlegeségnek számító [[harmadkor]]i, [[jégkorszak]]i, [[fekete-tenger]]i, [[pannónia]]i, [[sztyeppe]]i, valamint [[alpesek|alpesi]] növényfajok is. Napsütötte oldalán szárazságot kedvelő sztyeppei növények az [[erdélyi hangyabogáncs]] (<i>Jurinea transsilvanica</i>), [[csinos árvalányhaj]] (<i>Stipa pulcherrima</i>) és [[hegyi árvalányhaj]] (<i>Stipa joannis</i>) fordulnak elő. Az árnyékosabb oldalon a mérsékelt nedvességet és árnyékot kedvelő növények az uralkodóak. Legjellegzetesebb a [[merev nyúlfarkfű]] (<i>Sesleria rigida</i>), mely tömött gyepével egész oldalakat lep el. Ebben a fűszőnyegben található a [[tűlevelű szegfű]] (<i>Dianthus spiculifolius</i>) és a [[bánáti ördögszem]] (sikkantyú) (<i>Scabiosa banatica</i>). A hasadék nevezetes füve a mindenütt megjelenő [[díszes zabfű]] (<i>Avenastrum decorum</i>). További ékesség a [[gyászoló imola]] (<i>Centaurea atropurpurea</i>), a [[méregölő sisakvirág]] (<i>Aconitum anthora</i>), az [[illatos kankalin]] (<i>Primula columnae</i>), a [[magyar írisz|magyar]]- (<i>Iris hungarica</i>), [[törpe írisz|törpe-]] (<i>Iris humilis</i>) és [[homoki nőszirom]] (<i>Iris arenaria</i>), [[Joó ibolyája]] (<i>Viola joói</i>), a havasi gyepekre jellemző [[csillogó boglárka]] (<i>Ranunculus hornschuchii</i>), a [[havasi őszirózsa]] (gerepcsin) (<i>Aster alpinus</i>), az [[illatos nefelejcs]] (<i>Myosotis suaveolens</i>), a [[henye boroszlán]] (<i>Daphne cneorum</i>), az [[óriás szegfű]] (<i>Dianthus giganteus</i>), a [[osztrák sárkányfű]] (sallangos pofóka) (<i>Dracocephalum austriacum</i>). Ritka sziklai növények a [[Rochel kőtörőfű]] (<i>Saxifraga rocheliana</i>), a [[bánáti lúdhúr]] (<i>Minuartia banatica</i>), a [[délvidéki görvélyfű]] (<i>Scrophularia lasiocaulis</i>), [[Hoppe gyermekláncfű]] (<i>Taraxacum hoppeanum</i>), a [[sziklai borkóró]] (büdös virnánc) (<i>Thalictrum foetidum</i>), az [[erdélyi berkenye]] (<i>Sorbus dacica</i>), a [[csikófark]] (<i>Ephedra distachia</i>), a [[tiszafa]] (<i>Taxus baccata</i>), stb. A ritka növények legkülönlegesebbikei a [[magyarföldi husáng]] (<i>Ferula sadleriana</i>) amely [[Európa|Európában]] csak a [[Kárpát-medence]] hat termőhelyén és a [[tordai hagyma]] (turkesztáni hagyma) (<i>Allium obliquum</i>) amelynek legközelebbi lelőhelyei az [[Urál-hegység]] déli részén és [[Közép-Ázsia|Közép-Ázsiában]] vannak. Felfedezése (1857) [[Wolff Gábor]] [[torda]]i gyógyszerész nevéhez fűződik.
A hasadék benszülött növény különlegességei többek kozott a [[hasadéki sisakvirág]] (<i>Aconitum fissuare</i>), [[hasadéki bogáncs]] (<i>Carduus fissuare</i>), az [[épszirmú tűlevelű szegfű]] (<i>Dianthus integripelatus</i>), a [[tordai hölgymál]] (<i>Hieracium tordanum</i>).
 
==Állatvilága==
{{csonk-szakasz}}
Itt lakozó védett madárfajok a [[kövirigó]], [[hantmadár]], [[hajnalmadár]]. 2005-ben a német Geo szaklap által szervezett biodiverzitás napján 320 lepkefajt azonosítottak.[http://www.hirek.ro/newz.php?id=10678&categoryid=6]
 
==Legendák==