„Tokiói per” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
3. sor:
==Előzmények==
[[Japán]] már az 1930-as évek elejétől katonai erővel folyamatosan terjeszkedett [[Kína|Kínában]], 1937-ben pedig átütő erejű hadjáratot indított. Az 1936-os „A Nemzeti Politika Alapelvei” c. irat az expanzió célját a kelet-ázsiai szárazföld és a déli tengerek megszerzésében jelölte meg. A japán csapatok elfoglalták [[Peking]]et, [[Sanghaj]]t, és a [[Csang
[[Japán]] aláírta a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló 1929-es Genfi Egyezményt, de nem ratifikálta azt. 1941. decemberének második felében az Egyesült Államok a tokiói svájci misszión keresztül reményét fejezte ki, hogy [[Japán]] ennek ellenére alkalmazni fogja az Egyezményt, és 1942 februárjában Togo külügyminiszter erre ígéretet tett - Ennek ellenére a kb. 95 ezer európai, amerikai, ausztráliai hadifogolyból 27 ezer (28,6%) elpusztult, míg pl. a német hadifogolytáborokban csak 4%-os (23 ezer brit és amerikai fogoly) volt a veszteség.
17. sor:
==A bíróság felállítása==
[[Fájl:
Míg a Nankingban történtekről már korábban is tudott a világ, a hadifogolytáborban elkövetett cselekményekről csak a háború után. Az [[ENSZ]] Háborús Bűnök Bizottsága (UNWCC) 1945. elején nyilatkozatban megállapította Tokió és a helyi tábornokok felelősségét. 1945. július 26-án az [[Egyesült Államok]], [[Kína]] és [[Nagy-Britannia]] kapitulációra hívta fel [[Japán]]t, majd az UNWCC Fehér Könyvet adott ki, melyben nemzetközi katonai bíróság alakítására hívott fel a japán háborús bűnösök felelősségre vonására. A törvényszéket [[Douglas MacArthur]] amerikai hadseregtábornoknak, a távol-keleti szövetséges főparancsnoknak kellett létrehoznia. 1946. január 16-án jelentette be Mac Arthur a Törvényszék megalakulását. Ennek jogköre a béke elleni bűncselekményekre, a háború bevett szabályainak megsértésére és a civil lakosság ellen elkövetett embertelen cselekményekre terjedt ki. Egy-egy bírót jelölt a japán fegyverszüneti szerződést aláíró 9 állam ([[Ausztrália]], [[Egyesült Államok]], [[Franciaország]], [[Hollandia]], [[Kanada]], [[Kína]], [[Nagy-Britannia]], a [[Szovjetunió]] és [[Új-Zéland]]), valamint később a [[Fülöp-szigetek]] és [[India]].
| |||