„Mikes Lajos” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Pályafutása: link |
|||
37. sor:
A Jelenkorban több gazdaságtani tanulmányt írt ([[Malthaus]] és [[John Stuart Mill]], [[Roscher]] és [[Immanuel Kant|Kant]], [[Tisza István]] és Pap Dávid, [[Marx]]). E lapban jelent meg Oklevélgyár című cikksorozata is, mely a budapesti egyetem tan- és vizsgarendszerét bírálta maró gúnnyal. Több műve jelent meg 1895-1896-ban az Ország-Világban (Káin, [[Lord Byron]] után, és eredeti költemények, 1899. [[Johann Wolfgang von Goethe|Goethe]] és [[Torquato Tasso|Tasso]] után fordítva), a Jelenkorban tette közzé több [[Byron]]-fordítását, s ott kezdte meg a Childe Harold fordításának közlését is. Sok műfordítás jelent meg tőle a Magyar Könyvtárban: [[Byron]]tól a [[Káin (drámai költemény)|Káin]], [[William Shakespeare|Shakespeare]]-től az [[Othello]], [[Rudyard Kipling|Kipling]] Dzsungel könyve és [[H. G. Wells]] regényei: Világok harca, Az időgép, Dr. Morgan szigete.
1913-ban már hat nyelven beszélt és fordított. A 20. század legnagyobb műfordítójaként emlegeti az irodalomtörténet. Abban, hogy [[Hans Christian Andersen|Andersen]]t és [[Rudyard Kipling]]et, [[Dickens]]t, [[Schopenhauer]]t és [[Byron]]t, [[Johann Wolfgang von Goethe|Goethe]]-t, [[William Shakespeare|Shakespeare]]t és [[August Strindberg|Strindberg]]et, verset és prózát egyforma gazdagságban tett évről-évre a magyar olvasók asztalára, nagy segítségére volt, hogy költőnek indult ő maga is.
[[Ady Endre]] bensőséges jóbarátja volt. A [[Pesti Napló]]ban színvonalas, a [[Nyugat]]tal versenyző irodalmi rovatot teremtett.
| |||