Főmenü megnyitása

Módosítások

[[Fájl:Rétyi Nyír részlet.jpg|jobbra|bélyegkép|220px|Rétyi Nyír, részlet]]
A '''Rétyi Nyír''' ([[román nyelv|románul]]: ''Rezervaţia naturală de la Reci'') természetvédelmi terület [[Erdély]]ben.
 
==Fekvése==
A [[Sepsiszentgyörgy]]-[[Kovászna]] útvonalon található. [[Réty]] falut elhagyva közvetlenül, jobbkézfelől látható a Rétyi Nyír természetvédelmi terület. A terület tengerszint feletti magassága 513 és 545 m között váltakozik. Magasabb homokhátak főleg az egerpataki részen alakultak ki. Az egységes felépítésű táj a peremeken sok faluval határos. Rétyen kívűl [[Komolló]], [[Szentivánlaborfalva]], [[Sepsimagyarós]], [[Szacsva]] és [[Egerpatak]] határa érinti a területet. A környék lakói megkülönböztetnek külön-külön Komollói-, Szentiváni-, Egerpataki Nyíret. A 15 négyzetkilométernyi futóhomokos területet a gyakorlatban alig védik. A kimondottan védett terület csupán 2,5 km², mely tavirózsáiról és különleges flórájáról híres.
 
==Keletkezése==
A Nyír [[homok]]ját a [[Feketeügy]] folyó hordta és rakta ide, melynek vízgyűjtő területe a Berecki-, Kovásznai-, Kászoni- és [[Bodoki-hegység|Bodoki hegyek]] [[Kárpátok|kárpáti]] - [[homokkő]] (flis) övezete. A legujabb kutatási eredmények szerint a Nyíret alkotó homokot a [[negyedkor]] ([[jégkorszak]]) felső harmadában szállította ide az akkor jóval munkaképesebb Feketeügy. A folyó zavartalan útját az [[Olt]] folyásával a [[Barcaság|Barcasági medencé]]re zúdult [[Szépmező-törmelékkúp]] akadályozta, amely a rétyi szűkületben lelassult és lerakta a magával hozott homoktömeget. Miután szabad folyása -nagyjából-, mai medre közelében újra kialakult
Homokját a [[Feketeügy]] folyó hordta össze, valamikor a [[jégkorszak]] végén. Ezt aztán a szélerózió formálta, alakította buckás, szélbarázdás felszínné.
A felhalmozódott homok azonban nem maradt nyugalomban. A negyedkor utolsó időszakában a rétyi szűkületben felerősödött és munkaképes szelek mozgatni, szállítani kezdték a kiszáradt homokot szélbarázdákat és buckákat létrehozva.
 
A negyedkor végén a az éghajlat fokozatosan felmelegedett és csapadékosabbá vált, a homokfelületeken megjelent a növényzet, a szélbarázdákban pedig a talajvízszint emelkedésével tavak keletkeztek. A homokterület egészén megjelenta negyedkort követő időszak preboreális jellegzetes fafaja a [[közönséges nyír]] (<i>Betula pendula</i>.
==Látnivalók==
Homokbuckái között, még ma is, de különösen amikor a [[freátikus réteg]] talajvízszint a felszínhez közel van, közel 100 kisméretű tó vize csillog. Legtöbbjét azonban már megtámadta és lassan meghódítja a mocsári növényzet. A műút nyíres felőli oldalán egy tulipános obeliszk található, melyet a volt [[brassó]]i 24-es gyalogezred emlékére Pál Ferenc építtetett [[1941]]-ben.
 
==Élővilága==
[[Fájl:Rétyi Nyír.jpg|bélyegkép|balra|200px|A párában úszó Rétyi Nyír]]
A tájnak nevet adó [[Nyírfafélék|nyírfa]] ''(Betula verruccosa)'' [[boreális reliktum]], akárcsak a hely növényritkaságai: a [[vidrafű]] ''(Menyanthes trifoliata)'' és a [[tőzegeper]] ''(Comarum palustre)''. A Nyír jellegzetes szárazságtűrő növénye a [[homoktövis]] ''(Hippophae rhamnoides)''. A buckák között kéklő tavak víztükreit [[békalencse]], a [[Békatutaj-virágúak|békatutaj]], [[békaszőlő]] és a [[Ceratophyllales|tócsagaz]] szövedéke fedi. Ritka növényfaj is él itt: a rovarevő [[aldrovanda]] ''(Aldrovanda vesiculosa)'' és a tenyérnyi fehér virágait egész nyáron nyitogató [[Tündérrózsa|fehér tündérrózsa]] ''(Nymphaea alba)''. A tőzegesek mohagyepében él a szintén ritka [[kereklevelű harmatfű]] ''(Drosera rotundifolia)'', a [[tőzegpimpó]] és a [[lizinka]] társaságában.
 
Itt találnak otthonra a [[böjti réce|böjti récék]], tavaszi madárvonulás idején pedig a [[bíbicek]], [[csér (madár)|csérek]], [[szerkők]] ütnek tanyát. Szívesen időzik itt a [[vöcsökfélék|vöcsök]], és a [[szárcsa]]. Népesebb az éneklőmadarak hada, a nádasok apró madárvilága. 1970-ben [[fácán]]okat telepítettek a Nyírbe. A természetvédelmi terület állandó lakója az [[őz]], a [[szarvas (állat)|szarvas]]. Gyakori a [[vörös róka]], a [[borz]], a [[mókus]], a [[vadmacska]], [[mezei nyúl]] és a [[vaddisznó]]. A tavak-lápok kedveznek a kétéltű fajoknak: a [[tarajos gőte|tarajos]] és a [[pettyes gőte|pettyes gőtéknek]]. A sok-sok békafaj között reliktum fajnak is tekinthető a [[mocsári béka]] ''(Rana arvalis arvalis Nilss)''. Ez a hely ennek a fajnak az egyetlen biztos – és egyben legdélibb – előfordulási helye.
 
A Nyíren áthalad egy széles és magas homoktöltés az úgynevezett Homárka. A környékbeliek „Hun árka” néven is emlegetik. Eredetéről végleges következtetés nem született.
 
==Nagy Elek: Háromszék megye Emlékkönyve (1890)==
''„Az a sajátos, vöröses fényű homok, mely ennek a lapálynak talaja, az a csudálatos szépségű flóra, kivált pedig a több százra menő tócsoport, és azok természete, mind arra utal, hogy itt valaha egy óriási vízmedence volt, tehát az egész terület egyetlen tó lehetett. Lassanként kiszáradt a nagy tó, s a helyén ott maradt a homok. Idők folytával új talaj képződött, ami most dúsan termi a nyír és égerfákat, amelyek ma már mérföldnyi területet lepnek el. Azoknak az árnyékában gazdagon nő a fű, és buján tenyészik a virág. A csudálatos természeti ritkaságnak lépten-nyomon újabb meg újabb szépsége bűvöl el. S a természeti erő, szeszélyeiben is esztétikai formák szerint dolgozik itt. Több százra rúg a tócsoportok száma. Ezek az óriási vízmedencének mélyebben fekvő helyein maradtak vissza. Negyven-ötven lépésnyire egymástól ott terülnek ezek a szép, szabályos formájú tószemek karcsú nyírektől, és sötét lombozatú égerfáktól övezve….. Hanem a legszebb ékessége a tó tavainak, amit egész Erdélyben talán itt lehet találni a fehér tavirózsa, a Nymphea alba. Több méter hosszú, ujjnyi vastag szárán felnyúlik a tó fenekéről a víz színére. Ott elterülnek a tányérnagyságú, szív alakú sötétzöld levelek, s azok közül vidáman mosolyog ki a Nymphea vakító fehér szirmaival. A Nympheák százával lepik el a tószemeket, július és augusztus hónapokban. Mintha viaszból volnának a virágszirmok, kövér, húsos mindenik, s azok az alabástrom fehér szirmok néha gyöngén szegélyezve vannak rózsaszínnel. Némelyik ökölnyi nagyságban, mások kisebb tojás idomaikkal ott ragyognak a tó csendes, tiszta tükrén.”
''
 
==Külső hivatkozások==
*[http://www.erdelyikarpategyesulet.ro/modules.php?name=Gyopar&pa=showpage&pid=24 Háromszéknek Szaharája – a Rétyi Nyír]
*[http://www.szero.home.ro/pgid15_site_RO.html Képek a Rétyi Nyírről]
*[http://maps.google.com/maps?f=q&hl=en&q=romania&ie=UTF8&om=1&z=14&ll=45.83161,25.95048&spn=0.029364,0.084028&t=k Műholdfelvétel a Rétyi-tó és környékéről a Google Maps-en]
 
{{DEFAULTSORT:Retyi Nyir}}
[[Kategória:Védett területek]]
[[Kategória:Kovászna megye]]
62

szerkesztés