„Rétyi Nyír természetvédelmi terület” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
 
==Fekvése==
A [[Sepsiszentgyörgy]]-[[Kovászna]] útvonalon található. [[Réty]] falut elhagyva közvetlenül, jobbkézfelől látható a ''Rétyi Nyír természetvédelmiTermészetvédelmi területTerület''. A terület tengerszint feletti magassága 513 és 545 m között váltakozik. Magasabb homokhátak főleg az egerpataki részen alakultak ki. Az egységes felépítésű táj a peremeken sok faluval határos. Rétyen kívűl [[Komolló]], [[Szentivánlaborfalva]], [[Sepsimagyarós]], [[Szacsva]] és [[Egerpatak]] határa érinti a területet. A környék lakói megkülönböztetnek külön-külön Komollói-, Szentiváni-, Egerpataki Nyíret. A 15 négyzetkilométernyi [[futóhomok]]os területet a gyakorlatban alig védik. A kimondottan védett terület csupán 2,5 km², mely tavirózsáiról és különleges flórájáról híres.
 
==Keletkezése==
A Nyír [[homok]]ját a [[Feketeügy]] folyó hordta és rakta ide, melynek vízgyűjtő területe a Berecki-, Kovásznai-, Kászoni- és [[Bodoki-hegység|Bodoki hegyek]] [[Kárpátok|kárpáti]] - [[homokkő]] (flis) övezete. A legujabblegújabb kutatási eredmények szerint a Nyíret alkotó homokot a [[negyedkor]] ([[jégkorszak]]) felső harmadában szállította ide az akkor jóval munkaképesebb [[Feketeügy]]. A folyó zavartalan útját az [[Olt]] folyásával a [[Barcaság|Barcasági medencé]]re zúdult [[Szépmező-törmelékkúp]] akadályozta, amelyígy a folyó a rétyi szűkületben lelassult és lerakta a magával hozott homoktömeget. Miután szabad folyása, -nagyjából-, a mai medre közelében újra kialakult, terhétől megválva folyt tovább.
 
A felhalmozódott homok azonban nem maradt nyugalomban. A negyedkor utolsó időszakában a rétyi szűkületben a felerősödött és munkaképes szelek mozgatni, szállítani kezdték a kiszáradt homokot szélbarázdákat és buckákat létrehozva.
A negyedkor végén a az éghajlat fokozatosan felmelegedett és csapadékosabbá vált, a homokfelületeken megjelent a növényzet, a szélbarázdákban pedig a talajvízszint emelkedésével tavak keletkeztek. A homokterület egészén megjelentamegjelent a negyedkort követő időszak preboreális jellegzetes fafaja a [[nyírfa|göcsörtös nyír]] (<i>Betula verrucosa</i>). A homokbuckák között még ma is, de különösen amikor a talajvízszint a felszínhez közel van, közel 100 kisméretű tó vize csillog.
 
==Látnivalók==
A környéken huzamosabb ideig tartózkodók - a nyíri kalandozásokon túl - felkereshetik a környék nevezetességeit. Észak felé a [[Bodoki hegység]] 700-800 m magas tetői sorakoznak, délen a [[Bodzai havasok]] északi peremhegyei emelkednek ezer métert meghaladó magasságba, kitűnő hegyi-túra lehetőséget kínálva a túristák számára,. aA környező falvakban pedig művészatiművészeti emlékek sora vár felfedezésre.
 
Az egerpataki templomban taláható a környék legszebb [[kazettás famenyezetmennyezet|kazettás famennyezet]]e 1791-ből. A négyosztatú, olaszkoszorúval keretezett kazettákat gazdag inda- és levéldíszitménnyel kitöltött, népi jellegű, [[reneszánsz]] virágornamentika borítja. A [[Szacsva patak]] déli völgyszakaszán találjuk az ovális alaprajzú [[Szacsvai vár]] romjait., Egerpatak keleti szomszédságában találhatópedig a Bibarc-tetőn emelkedett emelkedett a [[Jókai Mór]] [[Bálványosvár]] című regényében leírt ''Fergettyűvár''. [[Kisborosnyó]]ban felkereshetjük a tetőszerkezetével mesebeli hangulatot árasztó Tompa-kúriát, melyet 1806-ban építettek, [[Feldoboly]]ban pedig népies virágmotívumokkal ékes műemléktemplom érdemes a látogatásra.
[[Kisborosnyó]]ban felkereshetjük a tetőszerkezetével mesebeli hangulatot árasztó Tompa-kúriát, melyet 1806-ban építettek, [[Feldoboly]]ban pedig népies virágmotívumokkal ékes műemléktemplom érdemes a látogatásra. [[Uzon]]ban a Béldi-Mikes kastély reneszánsz emlékei érdemelnek figyelmet. [[Bikfalva|Bikfalván]] XV. századi [[gótikus]] részleteket őrző [[vártemplom]], valamint mellette népies barokk lakóházak sorozata található. Réty műemléktemplomának félkörívesen végződő boltozott szentélyét XIII. századinak tartja a szairodalom, az előtte lévő térségről pedig a [[Csukás]]ig és a [[Királykő]]ig terjed a látóhatár.
 
Rétyen még a XVIII.-XIX. században épült népi reneszánsz-barokk kis udvarházak sorozata érdemel említést.
[[Kisborosnyó]]ban felkereshetjük a tetőszerkezetével mesebeli hangulatot árasztó Tompa-kúriát, melyet 1806-ban építettek, [[Feldoboly]]ban pedig népies virágmotívumokkal ékes műemléktemplom érdemes a látogatásra. [[Uzon]]ban a Béldi-Mikes kastély reneszánsz emlékei érdemelnek figyelmet., [[Bikfalva|Bikfalván]] XV. századi [[gótikus]] részleteket őrző [[vártemplom]], valamint mellette népies barokk lakóházak sorozata található. Réty műemléktemplomának félkörívesen végződő boltozott szentélyét XIII. századinak tartja a szairodalom, az előtte lévő térségről pedig a [[Csukás]]ig és a [[Királykő]]ig terjed a látóhatár. Rétyen még a XVIII.-XIX. században épült népi reneszánsz-barokk kis udvarházak sorozata is említést érdemel.
[[Eresztevény]] mellettti magaslaton a műút mellett található az ágyúöntő [[Gábor Áron]] síremléke, innen északnyugatra pedig az Óriáspince tető található, mely nevét feltehetően a már évtizedekkel ezelőtt feltárt [[bronzkor]]i kőkamrás síroktól nyerte.
 
Az [[Eresztevény]] mellettti magaslaton, a műút mellett található az ágyúöntő [[Gábor Áron]] síremléke, innen északnyugatra pedig az Óriáspince -tető található, mely nevét feltehetően a már évtizedekkel ezelőtt feltárt [[bronzkor]]i kőkamrás síroktól nyerte.
[[Dálnok]]ban [[Dózsa György]] állítólagos, mára már eltűnt szülőházának közelében szerény emlékmű őrzi alakjának emlékét.
A műút nyíres felőli oldalán egy tulipános obeliszk található, melyet a volt [[brassó]]i 24-es gyalogezred emlékére Pál Ferenc építtetett [[1941]]-ben.
==Források==
*Kónya Ádám - Kovács Sándor: ''A Rétyi Nyír és környéke'', Sepsiszenytgyörgy, 1970.
 
 
==Külső hivatkozások==
64

szerkesztés