„Kurszki mágneses anomália” változatai közötti eltérés

A '''Kuszki mágneses anomália''' (KMA), központjának koordinátái: {{coord|51|00|00|N|37|00|00|E|}} [[Föld|Földünk]] egyik legnagyobb [[mágnesesség|mágneses]] anomáliája. Ez az Oroszország [[Belgorodi terület|Belgorodi]] és [[Kurszki terület]]eire kiterjedő mágneses anomália egyben Földünk egyik leggazdagabb [[vasérc]] lelőhelye is. Vasérc készletét 30 milliárd [[tonna|tonnára]] becsülik. Az [[érc]] vastartalma 52 és 66 % között van, ezami lehetővé teszi a vastartalom [[elektrolízis]]sel történő kinyerését.

Száz év elteltével 1874-ben a [[Kazáni egyetem]] docense, I. N. Szmirnov újra felfedezte a jelenséget Oroszország európai területének geomágneses felmérése közben. Szmirnov feltételezte, hogy a jelenséget jelentős mennyiségű vastartalmú kőzet okozhatja.

Ezt a feltételezést 1898-ban a Párizsi Geomágneses Laboratórium munkatársai, Mouro és E. J. Leiszt igazolták. Ezt követően Leiszt egésszen haláláigegészen 1918-igban bekövetkezett haláláig folyamatosan a Mágneses Anomália felmérésén dolgozott, a felmérés anyaga Leiszt halálát követően [[Németország]] birtokába került.

A Kurszki mágneses anomália [[műhold]]as vizsgálatára 1987-ben a [[Magsat]] és 1999-ben az [[Oersted]] műholdak segítségével történt. 1987-ben a Magsat kiugróan magosmagas, 37 [[tesla|nT]] nagyságú pozitív mágneses tér mágnesestér-eltérést mért. <ref>[http://denali.gsfc.nasa.gov/terr_mag/kursk.PDF Taylor et al.]</ref>

Az [[Októberi Forradalom|Októberi Forradalmat]] követően [[Lenin]] 1923-ban adadott ki utasítást a terület ismételt felmérésére, vasérckutatásra. A kutatások már az első napokban sikerrel járnakjártak. 1923. április 7-én bejelentikbejelentették, hogy Lozovka falu határában nagyon gazdag vasérc telepetvasérctelepet találtak.