Wikipédia

„Horthy-ajánlat” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
A '''Horthy-ajánlatot''' [[Horthy Miklós]] kormányzó kezdeményezte 1944 júliusában. Célja a koncentrációs táborokba irányuló segélyszállítmányok küldésének kezdeményezése, valamint a még nem deportált zsidó származású magyarok (különösen a gyermekek) külföldre történő evakuálása volt, főként [[Palesztina|Palesztinába]] és [[Svédország]]ba. Bár a kezdeményezéshez meglepő módon a németek is hozzájárultak, az [[Egyesült Államok]] és az [[Egyesült Királyság]] politikai okokból sokáig késlekedett a döntéssel és így a hadihelyzet változása miatt végül nem került sor az akcióra. A [[Jad Vasem]] szerint a kudarc ellenére a Horthy-ajánlat jelentős hatással volt a magyarországi zsidómentő tevékenységre.
 
==Története==
===Az ajánlat megtétele===
A Horthy-ajánlat [[Horthy Miklós]] kormányzó kezdeményezésére történt. [[1944]]. [[július 18]]-án a magyar külügyminisztérium levélben felvette a kapcsolatot [[Svájc]] [[budapest]]i külképviseletével. A levélben némi magyarázkodás után magyar fél a nemzetközi segélyszervezeteket a [[gettó]]kba és a [[koncentrációs tábor]]okba irányuló segélyszállítmányok küldésére ösztönözte. Emellett hozzájárulását fejezte ki jelentősebb számú zsidó származású magyar (Randolph Braham szerint körülbelül 40 ezer főről volt szó<ref name="Hungary">{{cite book |title=Hungary in the mirror of the western world 1938 - 1958, Chapter 5. The Holocaust in Hungary/Randolph Braham:The politics of genocide the holocaust in Hungary|publisher=online verzió}}</ref>) külföldre történő evakuálását illetően. A célország elsősorban [[Palesztina]] lett volna, azoknak akik vízumot kaptak volna a bevándorláshoz. A félreértések elkerülése végett a svájci magyar ügyvivő [[Bern]]ben megismételte az ajánlatot. A [[Nemzetközi Vöröskereszt]] vezetőit ennek értelmében biztosították arról, hogy Magyarország fogadja a segélyszállítmányokat és arról is, hogy befogadó készség esetén a tíz éven aluli zsidó származású gyermekeket evakuálni fogják, valamint ígéretet tettek minden zsidó származású személy emigrálásának elősegítésére is. [[Palesztina]] mellett a másik főbb célország [[Svédország]] lett volna. A magyar kormány ehhez meglepő módon megszerezte a németek hozzájárulását is.<ref name="Bencsik">{{cite book |last=Bencsik|first=Gábor|title=Horthy Miklós|publisher=Magyar Mercurius|location=Budapest|year=2004|id=ISBN 963 855285 9|edition= 4. javított|pages=261}}</ref>▼
===A szövetségesek reakciója===
Az akció tulajdonképpen azon bukott el, hogy az amerikaiak nem voltak hajlandóak megváltoztatni a bevándorlási törvényüket, a britek pedig ellenezték a zsidóság nagyarányú bevándorlását Palesztinába.<ref name="Hungary" />▼
 
A Horthy-ajánlat [[Horthy Miklós]] kormányzó kezdeményezésére történt. [[1944]]. [[július 18]]-án a magyar külügyminisztérium levélben felvette a kapcsolatot [[Svájc]] [[budapest]]i külképviseletével. A levélben némi magyarázkodás után magyar fél a nemzetközi segélyszervezeteket a [[gettó]]kba és a [[koncentrációs tábor]]okba irányuló segélyszállítmányok küldésére ösztönözte. Emellett hozzájárulását fejezte ki jelentősebb számú zsidó származású magyar (Randolph Braham szerint körülbelül 40 ezer főről volt szó<ref name="Hungary">{{cite book|title=Hungary in the mirror of the western world 1938 - 1958, Chapter 5. The Holocaust in Hungary/Randolph Braham:The politics of genocide the holocaust in Hungary|publisher=online verzió}}</ref>) külföldre történő evakuálását illetően.<ref name="Bencsik" />
==Yad Vashem==
 
Proposal made in July 1944 by Hungarian leader, Miklos Horthy, to allow
▲A Horthy-ajánlat [[Horthy Miklós]] kormányzó kezdeményezésére történt. [[1944]]. [[július 18]]-án a magyar külügyminisztérium levélben felvette a kapcsolatot [[Svájc]] [[budapest]]i külképviseletével. A levélben némi magyarázkodás után magyar fél a nemzetközi segélyszervezeteket a [[gettó]]kba és a [[koncentrációs tábor]]okba irányuló segélyszállítmányok küldésére ösztönözte. Emellett hozzájárulását fejezte ki jelentősebb számú zsidó származású magyar (Randolph Braham szerint körülbelül 40 ezer főről volt szó<ref name="Hungary">{{cite book |title=Hungary in the mirror of the western world 1938 - 1958, Chapter 5. The Holocaust in Hungary/Randolph Braham:The politics of genocide the holocaust in Hungary|publisher=online verzió}}</ref>) külföldre történő evakuálását illetően. A célország elsősorban [[Palesztina]] lett volna, azoknak akik vízumot kaptak volna a bevándorláshoz. A félreértések elkerülése végett a svájci magyar ügyvivő [[Bern]]ben megismételte az ajánlatot. A [[Nemzetközi Vöröskereszt]] vezetőit ennek értelmében biztosították arról, hogy Magyarország fogadja a segélyszállítmányokat és arról is, hogy befogadó készség esetén a tíz éven aluli zsidó származású gyermekeket evakuálni fogják, valamint ígéretet tettek minden zsidó származású személy emigrálásának elősegítésére is. [[Palesztina]] mellett a másik főbb célország [[Svédország]] lett volna. A magyar kormány ehhez meglepő módon megszerezte a németek hozzájárulását is.<ref name="Bencsik">{{cite book |last=Bencsik|first=Gábor|title=Horthy Miklós|publisher=Magyar Mercurius|location=Budapest|year=2004|id=ISBN 963 855285 9|edition= 4. javított|pages=261}}</ref>
certain Hungarian Jews to leave Hungary, especially for Palestine. Horthy
 
made his offer soon after he halted the deportation of Hungarian Jews to
▲Az akció tulajdonképpen azon bukott el, hogy az amerikaiak nem voltak hajlandóak megváltoztatni a bevándorlási törvényüket, a britek pedig ellenezték a zsidóság nagyarányú bevándorlását Palesztinába. A [[Jad Vasem]] szerint azonban az erőfeszítés mégsem volt teljesen hiábavaló, mivel a Horthy-ajánlat jelentős hatással volt a magyarországi zsidómentő tevékenységre. Horthy az emlékirataiban nem tett említést róla.<ref name="Hungary" />
extermination camps.
Horthy proposed that 1,000 children, and 8,243 bearers of certificates of
immigration and their families be allowed to go to Palestine. On July 17, a
Hungarian delegate in Germany informed the International Red Cross of the
offer, adding that the Germans had agreed to it (see also Red Cross,
International).
The American and British governments officially responded in August with a
commitment to take care of Hungarian Jewish emigrants. The United States
tried to convince neutral European and Latin American governments to absorb
any Jews who might manage to leave Hungary. The Latin American countries
would not commit to helping, but Sweden and Switzerland promised to take in
several thousand Hungarian Jews. Great Britain even agreed to accept into
Palestine those Jews with immigration certificates. Tens of thousands of Jews
in Budapest received safe-conduct passes from the representatives of the
neutral governments. However, despite all these efforts, the Germans did not
allow any Hungarian Jews to leave the country. The efforts were not totally
worthless, though, because they spurred on the rescue activities in Hungary
of neutral diplomats, and greatly enhanced the value of protective papers
issued by neutral governments and agencies.
 
==Jegyzetek==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Horthy-ajánlat”