„Belgium német nyelvközössége” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
25. sor:
A német nyelvi közösséghez tartozó területek, illetve a ma Valllóniához tartozó [[Malmedy]] és [[Waimes]] önkormányzatok egészen 1920-ig Poroszországhoz, pontosabban a Rajnai Provinciához tartoztak és a '''Keleti Kantonok''' (németül: ''Ostkantonen)'' néven voltak ismertek. A keleti tartományokat Eupen and Malmedy megyére (Landkreise) osztották fel. A területet az első világháborút követő versailles-i békeszerződések értelmében Belgiumhoz kerültek, annak ellenére, hogy a lakosság szinte 100%-ig német nemzetiségű és német anyanyelvű volt. Mivel a területek átcsatolása Németország jóvátételi kötelezettségének része volt, a területet ekkor a ''jóvátételi kantonok'' (franciául: ''cantons rédimés)'' néven is említették.
 
A békeszerződés értelmében a belga hatóságoknak [[népszavazás]]t kellett kiírnia, azonban a szavazás nyilvános volt, minden helyi lakosnak, aki német nemzetiségűnek akarta vallani magát, a belga hatóságoknál kellett megadnia adatait. A belga katonai kormányzat amely a polgári ügyekért is felelős volt a jóvátételi területeken, és vezetője, ''Herman Baltia'' , lényegében megakadályozta, hogy bármilyen módon figyelembe lehessen venni a lakosság akaratát.
 
Az 1920-as évek közepén magas szintű német-belga tárgyalások indultak a területek politikai helyzetének és hovatartozásának rendezésére. Azonban a francia kormány ellenállása miatt ez a folyamat nem járt sikerrel, a franciák mindenáron meg akarták akadályozni, hogy a Németországtól elcsatolt területek (köztük [[Elzász]] és [[Lotaringia]]) státuszát bármikor meg lehessen változtatni.