„IV. Henrik francia király” változatai közötti eltérés

{{nincs forrás}}

 

'''IV. Henrik''' (Pau kastély, [[Navarra]], [[1553]]. [[december 13.]] – [[Párizs]], [[1610]]. [[május 24.]]) [[1572]] és [[1610]] között [[Navarra uralkodóinak listája|Navarra királya]] (''III. Henrik'' néven), [[1589]] és [[1610]] között [[Franciaország uralkodóinak listája|Franciaország királya]]. [[Franciaország]] első [[Bourbon-ház|Bourbon]] uralkodója. Szülei [[Antoine de Bourbon]] (Bourbon Antal), Vendôme hercege, és [[III. Johanna navarrai királynő|III. Johanna]] (Jeanne d'Albret), [[Navarra]] királynője voltak.

 

Henriket [[római katolikus]]nak keresztelték, de [[protestáns]]ként nevelték; anyja a [[kálvinizmus]]t rendelte Navarra államvallásává. Henrik tizenévesen csatlakozott a [[hugenották]]hoz. [[1572]]-ben, anyja halálával [[Navarra]] királya lett. Még ez év [[augusztus 18.|augusztus 18-án]] elvette [[Valois Margit]]ot, [[IX. Károly francia király]] testvérét. Anyósa, [[Medici Katalin]] titokban megszervezte az esküvőre érkező [[protestáns]]ok lemészárlását ([[Szent Bertalan éjszakája]]). [[augusztus 24.|Augusztus 24-én]] [[Párizs]]ban és környékén több ezer protestánst mészároltak le. Maga Henrik csak úgy menekült meg, hogy színleg áttért a római katolikus vallásra, de ezt követően kb. 4 évig gyakorlatilag háziőrizetben tartották, ahonnan sikerült megszöknie és visszatért Navarrába.

 

III. Henrik oldalán részt vett a francia vallásháborúkban („a három Henrik háborúja”). [[III. Henrik francia király|A király]] [[1589]]. [[augusztus 2.|augusztus 2-án]] merénylet áldozata lett, és gyermektelen lévén utódjául Navarrai Henriket jelölte ki. Henrik esélyeit növelte, hogy a [[száli törvény]] ''(Lex Salica)'' szerint ő volt a [[Capet-dinasztia]] legidősebb férfi tagja (IX., azaz Szent Lajos király közvetlen fiúági leszármazottja).

 

Henrik beszállt a francia trónért folyó harcba, amelyben kezdetben támogatást kapott a [[Katolikus Liga (1576)|Katolikus Liga]] ellen fellépő [[I. Erzsébet angol királynő]]től is. Bölcs politikusként belátta azonban, hogy örökösi jogok ide vagy oda, hugenottaként nem szerezheti meg tartósan a zömében katolikus királyság koronáját, ezért majdnem 21 évvel [[Szent Bertalan éjszakája]] után, [[1593]]. [[július 25.|július 25-én]] áttért a katolikus vallásra. Ekkor hangzott el híres, szállóigévé vált mondása: ''„Párizs megér egy misét!”''.

[[1594]]. [[február 27.|február 27-én]] koronázták királlyá, a [[Chartres]]-i székesegyházban. [[1598]]-ban kiadta a [[nantes-i ediktum]]ot, amely megszüntette a hugenották üldözését.

Henriket kedvelték alattvalói, és a franciák még ma is mint jó királyra emlékeznek rá. Egy anekdota szerint azt kívánta népének, hogy vasárnap minden francia fazekában egy [[Házityúk|tyúk]] főjön. Népszerűsége ellenére egy fanatikus katolikus szerzetes, [[François Ravaillac]] végzett vele. Elődjéhez, [[III. Henrik francia király|III. Henrikhez]] hasonlóan, tehát ő is [[merénylet]] áldozata lett.

 

* Első házasságát, amelyet [[Valois Margit]]tal kötött, [[VIII. Kelemen]] pápa [[1599]]-ben felbontotta. Gyermekeik nem születtek.

 

Emellett 11 házasságon kívüli gyermeke is született négy szeretőjétől.

 

{{Commons|Henri IV de France}}

 

[[bs:Henrik IV Francuski]]

[[ca:Enric IV de França]]

[[cy:Harri IV, brenin Ffrainc]]

[[da:Henrik 4. af Frankrig]]

[[de:Heinrich IV. (Frankreich)]]

[[eo:Henriko la 4-a (Francio)]]

[[es:Enrique IV de Francia]]