„Kelet-Poroszország” változatai közötti eltérés

A [[poroszok]] eredetileg pogány, szláv eredetű népek voltak, akiket [[Konrád lengyel fejedelem]] akart keresztény hitre téríteni, de nem járt sikerrel. Később a [[Német Lovagrend]] foglalta el a területet [[A Német Lovagrend kastélya Malborkban|Malbork (Marienburg)]] székhellyel, akik megkezdték a poroszok keresztény hitre térítését. Lengyelország és a lovagrend több háborút is vívott egymással a területért, például [[Grünwaldi csata]], véglegesen csak a [[Második thorni béke]] rendezte a terület státuszát. A nyugati részt lengyel uralom alá helyezte, míg keleten megmaradt a lovagrend uralma [[1525]]-ig. Közben a megindult [[reformáció]] hatására a terület [[németek|német]] lakossága döntően [[evangélikus]]sá vált.

 

[[Kép:Ostpreußen hu 1923-1939.jpg|bélyegkép|jobbra|A terület a két világháború közt]]

Az [[első világháború]] során azon kevés területek egyike volt, amelyet ha időlegesen is, megszálltak az [[antant]]hatalmak. A háború kezdeti szakaszában a keleti front legfontosabb csatáit itt vívták meg, a [[Második tannenbergi csata|Tannenbergi csatában]] a német csapatok megalázó vereséget mértek az orosz egységekre, majd kiszorították őket a tartományból. A versaillesi béke szerint népszavazást kellett kiírni a terület hovatartozásának kérdéséről, de a lakosok elsöprő többsége Németország mellett döntött. A területet elvágták az anyaországtól, [[Danzig]]tól nyugatra létrehoztak egy korridort, ezáltal Kelet-Poroszországból szárazföldön csak Lengyelországon áthaladva lehetett elérni a központi területeket. A [[Memel-vidék]]et francia csapatok szállták meg, majd azt annektálta [[1923]] és [[1939]] között [[Litvánia]].