„Iványi-Grünwald Béla” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Som –> Som (település) |
linkek |
||
3. sor:
==Élete==
A [[Somogy megye]]i [[Som (település)|Som]] határában levő Darázs-pusztán született. Apja, Grünwald Sámuel nagybérlő volt, aki addig maradt egy adott helyen, míg a szerződése odakötötte, anyja Morvai Mária. Itt járt az elemi iskola alsó osztályaiba. A középiskola alsó osztályait [[Székesfehérvár]]on végezte, majd Budapestre került, s ott a művészeti szakközépiskola elődjébe, a [[
A Mintarajz-iskolában [[Székely Bertalan]] növendéke volt. Ennek elvégzése után [[München]]ben és a párizsi Julian Akadémián tanult. [[1892]]-ben [[Ferenczy Károly|Ferenczy Károllyal]] együtt visszatért Münchenbe, ahol [[Hollósy Simon]] tanítványa lett. [[1893]]-ban festette a ''Nihilisták sorsot húznak'' c. nagy feltűnést keltő realista festményét, mely ma a [[debrecen]]i [[Déri Múzeum]]ban van. [[1894]]-ben [[Egyiptom]]ban járt.
A [[Nagybányai
[[Kép:Iványi Grünwald Béla sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|220px|Iványi Grünwald Béla sírja
[[1904]]-ben [[Róma|Rómában]] töltött egy évet a Fraknói-díj elnyerése után. Hazatérte után gyűjteményes kiállítást rendezett. [[1906]]-tól stílusa megváltozott, dekoratív, stilizáló, szecessziós kísérletei váltották fel a [[naturalizmus|naturalista]] és [[plein air]] törekvéseket. [[1907]]-ben a [[Kecskeméti művésztelep]] vezetője lett, itt festett allegorikus kompozíciói közül jelentős a [[kecskemét]]i Kaszinó homlokzatát díszítő műve ([[1912]]) és a ''Tavasz ébredése'' ([[1913]]), amely nagy aranyérmet kapott. Az [[első világháború|I. világháború]] után a [[Balaton]]nál az alföldi festők stílusával rokon, egyszerű kivitelezésű, valósághű tájképeket festett.
Művészetét, [[1930]]-ban [[Corvin-koszorú]] kitüntetéssel ismerték el.
Röviddel azután, hogy megtudta, a [[Bécsi döntések|bécsi döntés]] visszaadta Nagybányát [[Magyarország]]nak, halt meg szívrohamban.
== Társasági tagság ==
|