„Tollas dinoszauruszok” változatai közötti eltérés

A '''tollas dinoszauruszok''' leletei arra utalnak, hogy a [[dinoszaurusz]]ok közeli rokonságban állnak a madarakkal. Az ''[[Archaeopteryx]]'' [[1861]]-ben felszínre került [[fosszília|fosszíliája]] jól látható [[toll]]ak lenyomataival őrződött meg, de az [[1990-es évek]] elejéig nem találtak olyan röpképtelen dinoszaurusz maradványokat, amelyek nyilvánvalóan tollakra utaltak volna. Mára több mint húsz tollas dinoszaurusz[[nem (rendszertan)|nem]] vált ismertté, melyek szinte mindegyike a [[theropoda|theropodák]] közé tartozik. A legtöbbjükre a [[kína]]i Yixian (Jihszien) Formációban találtak rá. A ''[[Shuvuuia|Shuvuuia deserti]]'' egyik tollas példányán a madarak tollaiban található fő [[fehérje|protein]] utáni kutatáshoz használt immunológiai teszt a [[béta-keratin]]ra vonatkozóan pozitív eredményt adott.<ref name=Schweitzeretal1999>{{cite journal|author=Schweitzer, Mary Higby, Watt, J.A., Avci, R., Knapp, L., Chiappe, L, Norell, Mark A., Marshall, M.|year=1999|title=Beta-Keratin Specific Immunological reactivity in Feather-Like Structures of the Cretaceous Alvarezsaurid, ''Shuvuuia deserti''|journal=Journal of Experimental Zoology Part B (Mol Dev Evol)|volume=285|page=146–157}}</ref>

 

[[Fájl:SArchaeopteryxBerlin2.jpg|bélyegkép|Az ''Archaeopteryx'' fosszíliája]]

Rövid idővel azután hogy [[Charles Darwin]] [[1859]]-ben megjelentette ''[[A fajok eredete]]'' című művét, egy [[Nagy-Britannia|brit]] [[evolúció]]s elméletet támogató [[biológus]], [[Thomas Henry Huxley]] kijelentette, hogy a madarak a dinoszauruszok leszármazottai. Állítását arra a vizsgálatra alapozta, amely során összevetette a kis theropoda dinoszaurusz, a ''[[Compsognathus]]'', az „első madárként” ismert ''Archaeopteryx lithographica'' és a modern madarak [[csontváz]]ai közti hasonlóságokat (az első kettő a [[bajorország]]i Solnhofen [[késő jura]] [[időszak (földtörténet)|időszaki]] mészkövéből került elő), és kimutatta, hogy a kezeitől és a tollaitól eltekintve az ''Archaeopteryx'' nagyon hasonlít a ''Compsognathushoz''. Eredményeit [[1868]]-ban, ''A madarak és hüllők közti átmenet legközbeesőbb állapotát képviselő állatokról'' (''On the Animals which are most nearly intermediate between Birds and Reptiles'') című könyvében publikálta.<ref>{{cite journal|last=Huxley|first=T.H.|year=1868|title=On the animals which are most nearly intermediate between birds and reptiles|journal=Annals and Magazine of Natural History|volume=2|pages=66–75}}</ref><ref>{{cite book|last=Foster|first=Michael|coauthors=Lankester, E. Ray|year=1898–1903|title=The scientific memoirs of Thomas Henry Huxley|pages=4 vols and supplement|location=London|publisher=Macmillan|isbn=1432640119}}</ref> A kor legismertebb dinoszauruszkutatója, [[Richard Owen]] nem értett egyet ezzel az állítással, véleménye szerint az ''Archaeopteryx'', mint a madarak első képviselője, nem tartozik a dinoszauruszok családfájához. A következő évszázadra az elmélet, miszerint a madarak dinoszaurusz leszármazottak eltűnt, és a dinoszauruszok helyett más madár ősöket kezdtek feltételezni, például a ''krokodilalakúakat'', a ''[[thecodontia|thecodontiákat]]'' vagy más [[archosauria|archosaurusokat]].

Az 1990-es évek óta a legtöbb őslénykutató egyetért abban, hogy a madarak túlélő dinoszauruszoknak tekinthetők, és a többire (amelyek kihaltak) „röpképtelen dinoszauruszokként” hivatkoznak. Az elmélet bizonyítéka a tollas fosszíliák felfedezését megelőzően csupán Huxley és Ostrom összehasonlító anatómiai vizsgálataira korlátozódott. Az ismertebb [[ornitológus]]ok, mint például a [[Smithsonian Institution]] vezetője, Storrs L. Olson vitatták a kapcsolat meglétét, kimondottan arra hivatkozva, hogy hiányoznak a tollas dinoszauruszok létét igazoló fosszíliák.

 

Egy évszázaddal azután, hogy az elmélet megszületett és döntő bizonyíték nélkül maradt, az 1990-es és során egyre több remek állapotban megmaradt (és hitelesnek tekinthető) tollas dinoszauruszlelet került elő, melyeket idővel újabbak követtek. A fosszíliákat a [[kína]]i [[Liaoning]] tartományban levő [[lagerstätten]]ben (csúcslelőhelyen) – egy, a maradványokat gazdagon és egészben megőrző [[üledékes kőzetek|üledékes]] rétegben – találták meg. A belső-[[mongólia]]i területet számos [[vulkán]]kitörés hamuja borította el a [[kora kréta]] [[időszak (földtörténet)|időszakban]], mintegy 124 millió évvel ezelőtt. A finom vulkáni hamu rendkívüli részletességgel őrizte meg a maga alá temetett élőlényeket. A területen, melyen egykor nyüzsgött az élet, számtalan [[zárvatermők|zárvatermő]], [[rovar]], [[hal]], [[béka]], [[szalamandra]], [[emlős]], [[teknős]], [[gyíkok|gyík]] és [[krokodil]] maradványát fedezték fel.

 

Egy fészkelő [[oviraptorosauria|oviraptorosaurus]] lelet viselkedéssel kapcsolatos bizonyítékkal utalt a madarakkal való kapcsolatra. A mellső lábait a madarak szárnyához hasonló összehajtott helyzetben találták meg. Bár a tollai nem őrződtek meg, valószínű hogy azok segítségével tartotta melegen a [[tojás]]okat és a kikelt fiókákat.

 

Voltak azonban akik vitatták a kínai fosszíliákban megőrződött tollak eredetét. Mivel nagyjából hasonló külsejű madarak maradványait is megtalálták az adott területen, azt feltételezték, hogy ezek a leletek is tőlük származnak; emellett nem került elő hasonló jellegzetességgel rendelkező nem theropoda fosszília, találtak viszont (emlőstől származó) [[szőr]]t és (hüllőtől származó) [[pikkely]]t{{forr|2008 októberéből}}.

 

[[1999]]-ben az észak-kínai Liaoning tartományból előkerült egy állítólagos „elveszett láncszem”, az „[[Archaeoraptor|Archaeoraptor liaoningensis]]” nevű tollas dinoszaurusz, amiről kiderült, hogy valójában egy csalás. A kínai őslénykutató, Xu Xing (Hszü Hszing) a példányról készült fényképet egy másik lelettel összehasonlítva arra a következtetésre jutott, hogy a fosszíliát két másikból állították össze. Kijelentése arra késztette a National Geographicot, hogy ellenőrizzék a kutatásukat, ami ugyanerre az eredményre vezetett.<ref name=bbcarchaeoraptor>{{cite web|url=http://www.bbc.co.uk/science/horizon/2001/dinofooltrans.shtml|title=Transcript: The Dinosaur that Fooled the World|accessdate=2008-10-01|work=BBC}}</ref> Az „Archaeoraptor” alsó része egy, a [[dromaeosauridae|dromaeosauridák]] közé tartozó ''[[Microraptor]]'' maradványa volt, a felső pedig egy kezdetleges madáré, a ''[[Yanornis]]é'' (korábbi nevén ''[[Archaeovolans]]'').<ref>{{cite web|url=http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/2001/0117/tudvil/nagy/nagy.html|title=A nagy átverés|accessdate=2008-10-01}}</ref>

 

A hamis lelet természetesen nem hitelteleníti a többi, igazoltan tollas dinoszaurusz fosszíliát.

 

[[Fájl:Sinosauropteryxfossil.jpg|bélyegkép|jobbra|A ''Sinosauropteryx'' fosszíliája]]

[[Fájl:Dave NGMC 91.jpg|bélyegkép|Az NGMC 91 jelű lelet, ami a feltételezés szerint a ''Sinornithosaurus'' példánya]]

* Megjegyzendő, hogy az egyes [[madármedencéjűek|madármedencéjű]] dinoszauruszok (''Psittacosaurus'', ''Tianyulong'') és a [[pterosauria|pterosaurusok]] rostos struktúrái nem feltétlenül [[Homológia (biológia)|homológok]] a theropodák tollaival és prototollaival.<ref name=zhengetal2009/><ref name=CJ02>{{cite book|last=Czerkas|first=S.A.|coauthors=Ji, Q.|year=2002|title=A new rhamphorhynchoid with a headcrest and complex integumentary structures|pages=15-41|editors=Czerkas, S.J.|work=Feathered Dinosaurs and the Origin of Flight|location=Blanding, Utah|publisher=The Dinosaur Museum|isbn=1-93207-501-1}}</ref>

 

A tollak struktúrájának evolúciója elméletileg több állapoton keresztül jutott el az egyszerű üreges rostoktól az összetett, nagy méretű, mélyen gyökerező, tollrostokkal rendelkező tollakig, melyek a mai madarakon láthatók.<ref name=prum&brush2002>{{cite journal|author=Prum, R. & Brush A.H.|year=2002|title=The evolutionary origin and diversification of feathers|journal=The Quarterly Review of Biology|volume=77|pages=261–295|doi=10.1086/341993}}</ref>

 

Az első igazi fedő- vagy kontúrtollakkal rendelkező leletek a Yixian (Jihszien) Formációból előkerült (135-121 millió éves) ''[[Protarchaeopteryx]]'' és ''[[Caudipteryx]]'' voltak. Az őslénykutatók úgy vélik, hogy a méreteik és az arányaik alapján ezeknél az állatoknál a toll inkább a párválasztás során történő pózolásra szolgált, semmint repülésre. A továbbiakban talált kontúrtollas dinoszauruszok közé tartozik a ''[[Pedopenna]]'' és a ''[[Jinfengopteryx]]''. A Xu Xing (Hszü Hszing) és szerzőtársai által 2003-ban leírt ''[[Microraptor]]'' példányainál már nemcsak kontúrtollak, hanem aszimmetrikus repülőtollak jelenléte is látható, melyek a mellső és hátsó lábakon, valamint a farkon helyezkedtek el. Az aszimmetrikus tollak szükségesek a madarak repüléséhez. A ''Microraptor gui'' felfedezése előtt az ''Archaeopteryx'' volt a legkezdetlegesebb ismert állat, aminek aszimmetrikus repülőtollai voltak.

 

A napjainkban felfedezett tollas dinoszauruszok [[kladisztika]]i analízise azt feltételezi, hogy számos más theropoda is rendelkezett tollazattal, nem csak azok, amelyek jobban hasonlítanak a madarakra. Főleg a kisebb theropoda fajok lehettek tollasak, de talán a nagyobb theropodáknak (például a ''Tyrannosaurus rexnek'') is lehetett valamilyen tolltakarója, az egyedfejlődésük korai szakaszában. A nagy felnőtt theropodáknak már valószínűleg nem volt tollazata, mivel a tehetetlenségi hővisszatartásuk kifejlődésével már nem volt szükségük külső szigetelésre. A túlzott hőszigetelés egy nagy méretű állatnál valószínűleg problémát is okozott volna (lásd [[gigantotermia]]).

 

}}

 

{{fordítás|en|4=angol|Feathered dinosaurs|oldid=280297579}}<!-- 2009-03-28 -->

<references />

{{Pinjin átírás}}<!-- A [[Wikipédia:Szavazás/Archív-2007. június 9.#A kínai és japán nevek egységes átírása]] alapján. -->

 

 

 

 

[[Kategória:Dinoszauruszok]]

[[fi:Liskolintu]]

[[ja:羽毛恐竜]]

[[pl:Dinozaury pierzaste]]

[[sv:Befjädrade dinosaurier]]