„Alija Izetbegović” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a Még egy(szer), még inkább, még jobban külön, mégpedig egybe |
||
59. sor:
A horvátországi háború [[1991]]-es kitörésekor a többnemzetiségű Bosznia belpolitikai viszonyai is összekuszálódtak. Bár Izetbegović elnöki mandátuma csak egy évre szólt, az erről szóló egyezséget a "különleges körülmények" miatt felfüggesztették. (A szerb és a horvát nacionalista pártok, az [[Szerb Demokrata Párt|SDS]] és a [[Horvát Demokratikus Közösség (Bosznia-Hercegovina)|HDZ]] a háború során ki is léptek a kormányból).
Jugoszlávia felbomlásának időszakában a muszlimok többsége (így Izetbegović is) az unitarista álláspontot képviselte, azaz Bosznia-Hercegovinát – egy jugoszláv szövetségen belül vagy kívül-, de mindenképp egységes államként próbálta megőrizni. Hamarosan egyértelművé vált, hogy az álláspontok összeegyeztethetetlenek: a muszlimok és a horvátok az új, Szlovénia és Horvátország kilépésével
[[1992]] januárjában [[José Cutileiro]] volt [[portugálok|portugál]] külügyminiszter kidolgozott egy tervet, amellyel Bosznia-Hercegovinát egy hét, nemzetiségek szerint felállított kantonokból álló állammá alakította volna. A Cutileiro-tervet mindhárom nemzeti csoport képviselői (így Izetbegović is) aláírták, még a harcok kitörése előtt, [[március 18.|március 18-án]]. Az aláírók azonban csak taktikai okokból adták kézjegyüket a dokumentumhoz: Izetbegovićot a nemzetközi elismerés közelgő lehetősége vonzotta, a szerb [[Radovan Karadžić]]ot és a horvát [[Mate Boban]]t pedig a békepárti színben való tetszelgés. Az etnikai megosztást elvből elutasító Izetbegović a [[Lisszabon]]ból való hazatérés után két héttel elvetette a tervet.
| |||