„Iquique” változatai közötti eltérés

'''Iquique''' kikötőváros Észak-[[Chile|Chilében]], [[Tarapacá régió]]ban, [[Iquique tartomány]] székhelye . Eredetileg [[Peru]] része volt, de a [[csendes-óceáni háború]] (1879-1883) következtében Chiléhez került.

 

A város Chile északi részén [[Csendes-óceán]] partján, az [[Atacama-sivatag]]tól nyugatra fekszik. Nyugati oldalát a tengerpart, keleti oldalát a meredek hegyoldal képezi. Földrajzi elhelyezkedése {{coor dm|20|13|S|70|10|W|}} népessége 221 400 ([[2004]]). Tengerszint feletti magassága 50 m. A város az ország egyik kedvenc üdülőhelye.

 

Bár a területe több mint 7 ezer éve lakott, a várost a [[16. század]]ban alapították. Alapításában nagy szerepet játszott, hogy közelében nyílt meg [[1566]]-ban a spanyolok második legnagyobb ezüstbányája Huantajayanál. [[1835]]-ben [[Charles Darwin]] is járt itt a ''Beagle'' fedélzetén tett nagy utazása során és úgy írja le a települést, mint amely nagy hiányt szenved a mindennapi léthez szükséges vízben és tűzifában. Ezeket nagy távolságokból kell beszerezni. Salétrombányáját Darwin is meglátogatta. [[1868]]-ban és [[1877]]-ben a várost földrengés sújtotta, fő iparágainak a bányászatnak és a guanó feldolgozásnak köszönhetően ennek ellenére dinamikusan fejlődött.

 

A [[csendes-óceáni háború]] során [[1879]]. [[május 21.|május 21-én]] Iquique előtt tengeri csata zajlott a perui és chilei hadiflotta között. A kikötőt két chilei hadihajó vette blokád alá megakadályozva a tengeri forgalmat. Két perui hadihajó a Huáscar és az Independencia a csatában feltörte a tengeri blokádot és a csata során a Huáscar monitor elsüllyeszette a kiöregedett chilei Esmeralda korvettet. Később a kikötőváros mégis chilei kézre került és a háborút lezáró béke értelmében ott is maradt.

 

[[1907]]-ben a város véres események helyszíne volt, amikor a rendőri erők tüzet nyitottak a tüntető 8500 salétrombányászra. A mészárlásnak több száz halálos áldozata volt.

[[da:Iquique]]

[[de:Iquique]]

[[es:Iquique]]

[[et:Iquique]]