„Szinkronizálás (elektrotechnika)” változatai közötti eltérés

Egyfázisú gépeknél elterjedt még a világosra kapcsolás. Ekkor a lámpák teljes izzása jelzi a szinkronizmust. ez a kapcsolás nem használható többfázisú gépeknél, mert ott a tartós izzás bekövetkezik akkor is, ha csak a feszültség, a frekvencia és fázissorrend azonos, de a feszültségek között lényeges (pl. 90˚) a fáziseltolás.

== A lámpák vegyes kapcsolása ==

Háromfázisú gépek szinkronozására igen elterjedt a lámpák vegyes kapcsolása. Ebben 1 lámpa sötétre, 2 világosra van kapcsolva. Szinkronizmusban a sötétre kapcsolt lámpa tartósan kialszik, míg a két világosra kapcsolt lámpa tartósan világít. Ha a lámpák sorrendje megegyezik a hálózat fázissorrendjével, és a lámpákat egy szabályos hatszög csúcsainál, vagy egy kör mentén az óramutató járása szerinti sorrendben helyezzük el, és a lámpák számát megsokszorozzuk. Helyes kapcsolás esetén az egyik (sötétre kapcsolt) lámpa sem világít, míg a világosra kapcsolt lámpák világítanak. Az óramutató járásával szemben forog a jelenség, ha a gép lassabban forog a kelleténél, a lámpák sorrendjével azonos irányban forog a jelenség, ha a gép gyorsabban forog a kelleténél. Ha több mint két lámpa (valamennyi lámpa) periódikusan egyszerre elalszik, és felgyúl, a gép forgási értelme, nem felel meg a hálózati fázissorrendnek. Értelemszerűen a lámpák helyett használhatunk kielőtétezett LED diódákat is. Ilyenkor minden LED diódát megduplázva antiparallel kapcsolunk, és így nincs szükség egyenirányításra.

A szinkronozó lámpák mellett szokás még voltmérők („[[nullavoltmérő]]k”) és [[szinkronoszkóp]]ok használata is. A két frekvencia ellenőrzésére általában dupla frekvenciamérőt építenek be.