„Árpád magyar fejedelem” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→A legendák Árpádja: nem szerepel a geszta szövegében a Pozsonynál szerzett sebesülés |
|||
20. sor:
[[893]]-ban [[Nikétasz Szklérosz]] a [[bizánc]]i császár követe Árpáddal és Kurszánnal tárgyalt az [[Duna|Al-Dunánál]] egy [[Bulgária|bolgárok]] elleni hadi szövetségről. A bizánciakkal az egyezkedés még elhúzódott, és közben az [[Etelköz]]ben szállást találó magyar törzsek a [[Kárpát-medence]] felé egyre gyakrabban tettek felfedező utakat. Ezeket legtöbbször maga Árpád, vagy „társfejedelme” Kurszán szervezte, de legalábbis támogatta a gazdag vidék felderítését, hiszen már akkoriban foglalkoztatta a magyar törzsek vezetőit, hogy nyugatabbra vonulnak. [[894]]-ben Árpád szerződést kötött a karantán [[Nagymorva Birodalom|morvák]] fejedelmével, [[Szvatopluk]]kal, miszerint a magyar és morva hadak együtt kiűzik [[Pannonia (provincia)|Pannóniából]] a [[Frank Birodalom|keleti frankokat]]. Ezt a szövetséget a legendák a [[Fehér ló mondája|fehér ló mondájában]] tartották fenn. Szvatopluk halála után a magyar törzsek megszállták a Felső-Tisza vidékét, és Árpád serege élén [[895]]-ben a [[Vereckei-hágó]]n át az [[Alföld]]re lépett, és elfoglalta a területet.
[[894]]-ben érett meg a bizánci-magyar együttműködés, és Árpád megtámadta [[I. Simeon (bolgár cár)|Simeon]], bolgár cár birodalmát. A magyar csapatokat Kurszán vezér, társfejedelem vezette. A bolgár cárság sorozatos csatavesztést szenvedett a magyar seregektől, és az Al-Duna területét feladták. Ezzel a [[Délvidék]] is Árpád népének uralma alá került, de az al-dunai csaták alatt a bolgárok szövetkeztek a [[besenyők]]kel, akik megtámadták az Etelközben élő magyarokat. Sereg híján nem tudták felvenni a küzdelmet a besenyőkkel, és így a Kárpátok hágóin át [[Erdély]]be menekültek, és itt le is telepedtek. A [[Tisza]] vidékéig magyar terület lett a Kárpát-medence, és Árpád serege sorozatos csatákat vívva szilárdította meg pozícióit az
[[899]] [[március]]ában [[Arnulf keleti frank király]] követsége érkezett a magyar fejedelem udvarába, és arra kérte Árpádot, hogy segítsen neki legyőzni az [[itália]]i király seregeit, és akkor a magyaroké lehet egész Pannónia, azaz a mai [[Dunántúl]]. Árpád seregei legyőzték Berengár, itáliai király hadait, és a [[Lombardia|Lombardiából]] hazatérő magyar seregek birtokba is vették a Dunától nyugatra eső területeket. Azonban a morvák is szemet vetettek ezekre a területekre, és megtámadták az itt szállást kereső magyarokat. Árpád serege legyőzte a morvákat, és büntetésül elfoglalta azok [[nyitra]]i hódításait is, így [[900]] őszére az egész Kárpát-medence magyar fennhatóság alá került, és Árpád vezetése alatt végéhez ért a honfoglalás.
| |||