„Makroökonómia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Makroökonómiai iskolák, irányzatok: csonk-közgazd cseréje |
a Bot: következő hozzáadása: sah:Макроэкономика; kozmetikai változtatások |
||
1. sor:
[[
A '''makroökonómia''' a modern [[közgazdaságtan]] egyik ága, amely – szemben az egyéni [[fogyasztó]]k és [[vállalat]]ok viselkedését, a [[piac]] működését elemző [[Mikroökonómia|mikroökonómiával]] – a teljes nemzetgazdaságokat (és a közöttük lévő kapcsolatokat) vizsgálja, melyek állapotát aggregált változókon (mint a nemzeti jövedelem, az [[árszínvonal]], az összes megtermelt [[termék]] és [[szolgáltatás]] mennyisége, [[munkanélküliség]] stb.) keresztül jellemzi. Kiemelt céljai közé tartozik, hogy a [[gazdaság]]i döntéshozókat elemzéseivel segítse annak megértésében, miként érhetőek el az olyan fontos nemzeti (kormányzati) célok, mint a gazdasági növekedés gyorsítása, az árstabilitás és a [[foglalkoztatás]] szintjének növelése, vagy hogy miként valósítható meg az erőforrások hatékony allokációja (elosztása).
22. sor:
A modern gazdaságstatisztikai módszerek egyik első kidolgozója [[Simon Kuznets]] volt.
Az [[1930-as évek]]ig a legtöbb közgazdasági elemzés az egyes vállalatokra és piacokra összpontosított; a '30-as évek elejének [[Nagy gazdasági világválság|nagy világválsága]] hatására azonban gyors fejlődésnek indult a makroökonómia tudománya. Eme időszak talán legfontosabb egyénisége a sokak által az egész tudomány atyjának is tekintett [[John Maynard Keynes]] volt, aki az [[aggregált kínálat]] [[modell (tudomány)|
A közgazdaság-tudomány művelői sokáig küszködtek azzal, hogy összebékítsék a makroökonómiai és mikroökonómiai modelleket, valahogyan összhangot teremtsenek a két, kezdetben élesen elkülönülő diszciplína között. Az [[1950-es évek]]től kezdve terjedtek el a makroökonómiai jelenségek vizsgálatához használt mikroökonómiai megalapozottságú modellek, melyek segítségével feloldhatóak voltak a két tudományág elméletei közt feszülő ellentmondások. A [[Nobel-díj|Nobel-(emlék)díjas]] közgazdász, a holland [[Jan Tinbergen]] alkotta meg az első átfogó nemzeti makroökonómiai modellt, amelyet először csak [[Hollandia|Hollandiában]], majd a [[II. világháború]] után az [[Egyesült Királyság]]ban és az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban is alkalmaztak.
28. sor:
== Makroökonómiai iskolák, irányzatok ==
* A [[keynesianizmus]], amelynek középpontjában a nemzetgazdaságban stabilnak tartott fogyasztási függvény segítségével megalkotott [[aggregált kereslet]] áll. Az iskola követőei szerint az üzleti ciklusok következményei (munkanélküliség, infláció) a [[fiskális politika|fiskális]] és a [[monetáris politika]] segítségével enyhíthetők.
* A [[Milton Friedman]] nevével fémjelzett [[monetarizmus]] a nemzetgazdaság legstabilabb összefüggésének ezzel szemben a pénz keresleti függvényét tekinti. A monetarizmus elsősorban a keynesiánus gazdaságpolitikákkal együtt járó magas inflációval szemben kialakult irányzat, ami szerint az [[infláció]] mindig monetáris jelenség. Vitatják a [[fiskális politika]] hatásosságát, mivel a kormányzati, a gazdaságot egyensúlyától eltérítő beavatkozásokat a pénzpiac a kamatok és az infláció változásával (a pénz értékének változásával) korrigálja. Ezen kívül az irányzat hívei szerint az inflációt, vagy deflációt nem aktív keresletszabályozó politikával érdemes kordában tartani (mint ezt a keynesianisták ajánlják), hanem a gazdaság pénzkeresletéhez igazodó és előre kiszámítható [[pénzkínálat]]tal.
* Az [[Újklasszikus makroökonómia|Újklasszikus irányzat]], amely a makroökonómiai jelenségeket egyének
* Az [[Újkeynesiánus makroökonómia|Újkeynesiánus irányzat]], mely részben az újklasszikus makroökonómia elterjedése hatására jelent meg. Az irányzat kialakítói a keynesi közgazdaságtan számára próbáltak mikroökonómiai megalapozottságot biztosítani, azáltal, hogy rámutatnak azokra a valós piacok működésében található hibákra, tökéletlenségekre, amelyek indokolttá teszik a keresletszabályozást.
* A kínálat-oldali közgazdaságtan irányzata
* Az ún. osztrák makroökonómiai iskola
{{csonk-dátum|csonk-közgazdaságtan|2005 áprilisából}}
83. sor:
[[ro:Macroeconomie]]
[[ru:Макроэкономика]]
[[sah:Макроэкономика]]
[[sh:Makroekonomija]]
[[simple:Macroeconomics]]
| |||