Villás elágazás csak az egyes primitív kihalt alakoknál figyelhető meg. A zsurlók nagyrészenagy része monopodális hajtásrendszerű. A [[hajtás]]tengely szerkezete rendenként változó, de mindig egy erőteljes, kúszó, földalatti rizómából ered. A legfejlettebb alakoknál ''(Calamites)'' már másodlagos vastagodású, fejlett héjkérgű törzs van. A primitívebb alakoknál kevésbé differenciálódott protosztéle van. A szár hosszában feltűnően barázdás, ill. bordás. Ez szoros kapcsolatban van az örvös elágazásrendszerrel, mely alapvetően meghatározza a zsurlók külső alakját, kinézetét. A szárcsomókon fejlődő oldalágak örvei között hosszúra nyúlt internódiumok vannak, így a szár mintegy ízelt (innen a csoport régi neve: ''Articulatae''). Kétféle levéltípusuk van: a mikrofillum (ez nem homológ a [[korpafüvek]] mikrofillumával, azaz konvergens sajátosságról van szó) és a makrofillum. Az élő alakoknál csak az előbbi van meg, az utóbbit csak a kihalt [[éklevelű őszsurlók]]nál ''(Sphenophyllales)'' találjuk meg.
