„47-es, 48-as, 49-es és 67-es pártok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2. sor:
==Leírásuk==
===Az osztrák-magyar kiegyezés előtt (1849-1867) ===
A 48-asok az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] célkitűzéseit, eredményeit és eszményeit kívánták megvalósítani
[[Kossuth Lajos]] hívei voltak a 49-esek, akik értelemszerűen az 1849-es állapotokat szerették volna elérni, azaz a [[Habsburg-ház]] trónfosztását, Magyarország [[köztársaság]]gá alakítását (vagy magyar király választását), illetve függetlenségét kívánták, vagyis a korban radikálisnak számítottak. 1861-ben [[Teleki László]] és a [[Határozati Párt]] képviselte ezt a nézetet, majd 1865-ben a [[Balközép Párt]] egy része, de különösen a [[1848-as Párt|Szélsőbal]] nevű szárnya. A legradikálisabbak mind ebben a platformban tömörültek.
A 47-esek a fentiekkel szemben az [[1847]]-es, tehát a szabadságharc előtti állapotokat kívánták visszaállítani. Őket ókonzervatívoknak is hívták, jelentős szerepük sosem volt, bár az udvarhoz ők álltak a legközelebb, mert még az ő elképzeléseik is soknak tűntek a bécsi udvar számára. Neves ókonzervatív volt például [[Jósika Sámuel]], vagy [[Dessewffy Emil]]. Ők a 48-asokhoz álltak közelebb, például Dessewffy is a Felirati Pártban fejtette ki nézeteit.
===Az osztrák-magyar kiegyezés (1867) után===
[[1867]]-ben [[Deák Ferenc]] és köre, a [[Deák Párt]] vezetésével közel két évnyi tárgyalás után kieszközölte Ausztria és Magyarország egymáshoz való viszonyának rendezését és Magyarország ezen belüli lehető legnagyobb fokú önállóságát. A [[kiegyezés]] ezután az addigi 47-es, 48-as és 49-es felosztást értelmetlenné tette, amik ennek fényében újraszerveződtek egy kiegyezés-párti, azaz 67-es és egy azt elutasító, azaz 48-as irányzatra. A 67-esek gyakorlatilag mindvégig egységesek maradtak. A [[Deák Párt]] 1875. március 1-jén egyesült az addig ellenzéki [[Balközép Párt]]tal és megalakították a [[Szabadelvű Párt]]ot. Ez az [[1905-ös belpolitikai válság|1905-ös bukásáig]] minden választást fölényesen megnyert. A bukását követő [[az 1905-ös magyarországi belpolitikai válság|belpolitikai válság]] során az [[1906-os választások]] előtt két héttel jogutód nélkül meg is szűnt, hogy a soron következő 1910-es választások]]on aztán [[Nemzeti Munkapárt]] néven visszatérjen és egészen a monarchia bukásáig kormányozza az országot.
| |||