„Höchstädti csata (1704)” változatai közötti eltérés

a
olyan falvaknak a nevét ne hivatkozzuk, ami nincs is. pláne ne az anhol neveket
a (Bot: következő hozzáadása: ca:Batalla de Blenheim)
a (olyan falvaknak a nevét ne hivatkozzuk, ami nincs is. pláne ne az anhol neveket)
|név=Höchstädti csata
|kép=[[Fájl:Duke-of-Marlborough-signing-Despatch-Blenheim-Bavaria-1704.jpg|300px]]
|képleírás=''Marlborough hercege aláírja a parancsot BlenheimnélBlindheimnél''. [[Robert Alexander Hillingford]] olajfestménye.
|konfliktus=[[Spanyol örökösödési háború]]
|időpont=[[1704]]. [[augusztus 13.]]
|helyszín=[[Bajorország]], [[Höchstädt an der Donau|Höchstädt]] és [[BlenheimBlindheim]] falvak között
|eredmény=Döntő francia-bajor vereség
|egyik fél=[[Fájl:Flag of the Habsburg Monarchy.svg|25px]] [[Habsburg Birodalom]]<br>[[Fájl:Flag of England.svg|25px]] [[Angol Királyság]]<br>[[Fájl:Prinsenvlag.svg|25px]] [[Hollandia#Egyesült Tartományok (1581-1795)|Németalföldi Egyesült Tartományok]]<br> [[Fájl:Holy roman flag1806.png|25px]] [[Német-római Birodalom]]<br>[[Fájl:Flag of Denmark.svg|25px]][[Dánia|Dán Királyság]]
[[1703]]-[[1704]] a [[Habsburg Birodalom]] egyik legnehezebb időszaka volt. A francia hadsereg invázióval fenyegetett, valamint egyesült a [[Bajorország|Bajor választófejedelemség]] csapataival, [[II. Rákóczi Ferenc]] felkelése a keleti országrészt fenyegette, sőt Észak-[[Itália]] felől is inváziós veszély fenyegetett. A veszélyt felismerve, [[John Churchill]], Marlborough grófja, a [[Hollandia|Hollandiában]] állomásozó szövetséges seregek parancsnoka elhatározta, hogy megállítja a [[Duna]] völgyében előretörő francia-bajor seregeket. Tervét a holland szövetségesek nem támogatták, mert féltek, ha kiviszi csapatait a régióból, a franciák lerohanják Hollandiát is.<br>
A valóságban a szövetségeseknek, ha nem akarták elveszteni a háborút, egyetlen választása volt: [[Bécs]] megmentése, hiszen a császárváros elestével szétesik a franciaellenes szövetség, és [[XIV. Lajos]] akadálytalanul biztosíthatja a spanyol trónt utódainak, ami az angolok számára elfogadhatatlan volt. Marlborough éppen ezért azonnal elindult, és mind a hadtápot, mind az ellenség megtévesztését példamutatóan szervezte meg. Felvonulási útvonala mentén lerakatokat létesített, ahol a katonákat felszereléssel és élelemmel látták el, így a seregnek nem magának kellett az ellátmányt rekvirálnia. Ez növelte a csapatok morálját és gyorsította haladásukat. Mivel a herceg egymaga volt a hadtáp parancsnoka és a hadsereg fővezére, a ellátás tökéletes összhangban volt az útvonaltervvel (nem úgy, mint például a franciáknál). Marlborough nem csak a francia sereget tévesztette hadműveleteivel és irányváltásaival, de összezavarta a holland kormányt is, amely úgy tudta, hogy az angol-holland csapatok csak előrébb vonulnak a [[Németalföld]]et fenyegető franciák ellen.<br>
Marlborough seregei öt hét alatt 400&nbsp;km-t tettek meg, és a [[Duna]] felső folyása mentén megkörnyékeztékmegközelítették a francia seregeket. [[Camille d'Hostun|Tallard gróf]] kitért az összeütközés elől, helyette egyesült [[II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem]] csapataival; eközben [[John Churchill]] erői a [[Savoyai Jenő]] vezette osztrák fősereggel találkoztak. Itt kezdődött kettejük kapcsolata, ami a háború és életük végére kiváló munka- és baráti együttműködéssé alakult.
 
==A csata==
===A seregek helyzete===
A kicsitkissé nagyobb létszámú francia-bajor sereg [[Höchstädt an der Donau|Höchstädttől]]től északra, [[Lützingen]] és [[BlenheimBlindheim]] falvak között foglalta el állásait a [[Nebel]]-patak mögött. A felállás szerencsétlen volt, ugyanis a sereg mögött volt a [[Duna]] folyó, jelentősen gátolva egy esetleges visszavonulást. Az osztrák erők a szövetségesek jobbszárnyán [[Savoyai Jenő]] vezetésével, a legjobb angol és holland csapatok a balszárnyon [[John Churchill|Marlborough]] irányítása alatt, a [[Nebel]] túloldalán álltak fel. Az angolszász történészek az angol csapatokhoz legközelebbi faluról, [[BlenheimBlindheim]]ről nevezték el az ütközetet blenheimi csatának.<br>
 
===A szövetséges támadás===
A csata déli 12:30-kor vette kezdetét, rendkívül széles, 6km-es arcvonalon. Savoyai Jenő a bajorokkal került szembe, akiknek az első vonalát két ízben is áttörte, de a bajor lovasság mindkét alkalommal vissza tudta verni. A jobbszárnyon kezdetben Marlborough nem tudott átkelni a Nebel túloldalára, kétórás küzdelem árán sikerült csak megvetnie lábát a túlparton. Ettől a ponttól a francia-bajor erők számára a helyzet kezdett romlani. A bajorok megrettentek Savoyai képzettebb osztrák csapatainak támadásaitól, és amikor a császári vezér egységei behatoltak Lützingenbe, a bajorok visszavonultak.<br>
Marlborough erői BlenheimBlindheim közelében át tudták törni a francia vonalakat is, akik szintén megkezdték a visszavonulást.
 
===A francia csapatok pusztulása===
A francia erők visszavonulását nagyban gátolta a [[Duna]], mely megakadályozta, hogy dél felé meneküljenek. Északnyugati irányból érte őket a támadás, így egyedül kelet felé egy szűk folyosón, a folyóval párhuzamosan tudtak volna elvonulni, azonban a bajor erők megfutásával ez az út ki volt téve az osztrák erők támadásának. A visszavonulókat a folyóba szorították, ahol megpróbáltak átkelni. Sokan megfulladtak, sokakat elfogtak és rengetegen estek el. A végeredmény: A francia-bajor sereg összességében több, mint 35 000 főt vesztett, azonban a szövetségesek is 12 000 halottal és sebesülttel fizettek a győzelemért.<br>
==Következmények==
A háború menete ezzel a győzelemmel megfordult. Az osztrák főváros, [[Bécs]] fenyegetettsége elmúlt, a harcok francia földre terelődtek, és angol-osztrák győzelemmel fejeződött be a háború. A csata [[Rákóczi-szabadságharc]] menetének fordulópontját is jelentette, hiszen a közvetlen invázió veszélyének elhárulásával [[Ausztria]] a [[magyarország]]i eseményekre is odafigyelhetett.
 
==Forrás==
* Jeremy Black: ''Hetven döntő csata,'' Höchstädti csata fejezet.